Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-04
13 Silvio Berlusconi volt olasz m iniszterelnök is, de egykori kollégái egyöntetűen úgy vélték, hogy "kiszámíthatatlan kockázati tényező" volt személyisége miatt. Róma befolyása - szerintük - a folyamatos olasz belpolitikai instabilitás miatt amúgyis gyenge. "Amikor Jacques Chirac elnök v étóval fenyeget, akkor az EU jövője is tét. Tony Blair brit miniszterelnök egy kicsit felemelte a hangját a briteknek járó pénzek ügyében és rögtön megvolt a megállapodás. De olyan estről nem tudok, hogy a három nagy ellenében bármelyik országnak is sikerü lt volna elérnie valamit" - erősítette meg a tanulmány állításait az [origo] kérdésére Kégler Ádám, az MTA Politikai Tudományok Intézetének kutatója, több, az uniós érdekérvényesítésről szóló könyv szerzője. "Németország akár hetente háromszor vétózhat, Lu xemburg 10 évente egyeszer" - érzékeltette Kégler a papíron azonos jogú tagállamok közötti erőviszonyokat. Ravasz rókák A hatalmi játszmákban az erős oroszlánok mellett azonban mindig jut hely a ravasz rókáknak - írta Vilfredo Pareto franciaolasz szocio lógus, filozófus, közgaszdász és ezt a svéd tanulmány is megerősíti. A vétójog, és a féléves elnökség vezetése - Magyarország 2011ben tölti be a pozíciót - extra befolyást biztosít a napirend meghatározásához, ha elég ügyes az adott ország kormányfője, íg y ez jó esély lehet Budapestnek is az ügyesebb kártyakeverésre. A politikai alkukat ügyesen vezénylő JeanClaude Juncker luxemburgi miniszterelnököt például ügyesen használta ki ezt a lehetőséget. "Jóval befolyásosabb országa súlyánál" - írta Tallberg. Fe lértékelhet egy országot, ha bizonyos ügyekben történelmi okokból nagyobb befolyása van, mint például a 10 milliós Belgiumnak KözépAfrikában, vagy Görögországnak a Törökországgal kapcsolatos kérdésekben. Ha egy állam nagyon ambícionál egyegy ügyet, az is súlyt adhat alkalmanként: a skandináv országok például befolyásosak a környezetvédelmi kérdésekben. "Ha valakinek jobb ötlete van, először jelentkezik, kitartóbb, nagyobb a szája, akkor ugyanolyan eséllyel szólalhat meg az Európai Tanácsban, mint egy na gy ország" - vélte Balázs Péter, aki szerint minden ország megállíthat számára kedvezőtlen döntéseket. "Minden országnak van zsarolási kapacitása, bár az sajnálatos, hogy az utóbbi időben bizalmatlan üzlettársakhoz kezdenek hasonlítani a tagországok, amely ek azt nézik, hogy mit vehetnek ki a közösből" - tette hozzá. Zsarolási kapacitás A vétójogot azonban a zsarolások visszaszorítására jelentősen korlátozták és sokszor minősített többséggel döntenek. Balázs viszont úgy véli, hogy Magyarországot igenis fel értékeli, hogy míg 10 milliós országként 12 szavazata van a Tanácsban, a 80 milliós Németországnak csak 29. Az igazi problémát a kis és közepes méretű országok számára nem is ebben látja a tanulmány, hanem abban, hogy a bővítés óta az igazi játszmák és alk uk jóval a szavazások előtt, a csúcstalálkozókon és tanácsi üléseken kívül, informális találkozókon zajlanak, amelyeket a három nagy ural. A svéd tanulmány szerint ebben a helyzetben felértékelődnek a változó, és állandó koalíciók. Ilyene k kötésével a Magyarország méretű és súlyú országok is jobban helyezkedhetnének. Egybehangzó vélemények szerint a Visegrádi Négyek együttműködése már elég nagy súlyt adhatna a térségnek, de "hol az egyik, hol a másik nem akarja" - mondta Balázs. Lengyelors zág ugyanis sokszor próbál egyedül beférkőzni a nagyok közé, de a Tallbergnek nyilatkozó kormányfők szerint ez egyelőre inkább csak ábránd. Fogatlan oroszlán, sánta róka A legfőbb zsarolási kapacitás ugyanis a pénz. Márpedig Lengyelország - Magyarországh oz hasonlóan - nettó haszonélvezője az uniós tagságnak, és úgy tűnik: amíg több pénzt kapnak a közösből, mint amit oda betesznek nincs az a karizmatikus kormányfő, és stabil politikai helyzet, ami befolyásukat tartósan megváltoztatná. "Az összes fejlesztés i pénz Brüsszelben van, és mindig szárazon tartják a puskaport. Féléves csúszás a kifizetésekben már megbuktathat egy kormányt" - utalt Kégler a kiszolgáltatottság mértékére.
