Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-29
13 Minden jel arra mutat, hogy a román kormány jóváhagyja a vitatott verespataki aranybányatervhez készítet t környezeti hatástanulmányt. A beruházó kanadai Gabriel Resources (GR) cég, illetve romániai vállalata, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) májusban benyújtotta a bukaresti környezetvédelmi tárcának válaszait arra a mintegy hatezer kérdésre és megjegy zésre, amelyeket a tavaly nyáron lezajlott romániai és magyarországi közmeghallgatások során az érdekeltek feltettek, megfogalmaztak. A válaszok mellett a szaktárca asztalán ott hever maga a hatástanulmány is, továbbá az ahhoz készített szakértői véleményezések. Ezek mérlegelése nyomán kell a több minisztérium képviselőjéből összeállított bukaresti tárcaközi bizottságnak eldöntenie, hogy megadjae a környezeti engedélyt a bányának vagy sem. Szakértő legyen persze a talpán, aki az egész dokumentációt képes lesz majd átolvasni. A benyújtott válaszok terjedelme ugyanis több mint 12 ezer oldal, a hatástanulmány maga körülbelül ötezer oldal, hogy a többi szakértői véleményezésről ne is szó ljunk. Az RMGC biztos akar lenni a dolgában. A verespataki lakosokat már évek óta győzködte, hogy adják el ingatlanjaikat a vállalatnak, s ez az akció - a felkínált magas összegek miatt - sikeresnek bizonyult. Csak az elmúlt télen 134 család költözött el a faluból, azaz a kezdeti ezer család közül csupán 200250 maradt Verespatakon. A bányacéggel dacoló Alburnus Maior Egyesület aktivistája, Stephanie Roth azonban úgy véli, hogy az aranybánya útjába még sok akadályt gördíthetnek. A felszíni bánya területén ugyanis még sok a magántulajdonban lévő ingatlan, s ha a kormány jóvá is hagyná a projektet, illetve ezen ingatlanok kisajátítását, a határozatokat még a bíróságon is meg lehetne támadni. Újabb reményt ébresztett az a törvénytervezet, amelyet EcksteinK ovács Péter szenátor dolgozott ki, s amelyet az RMDSZ is támogat. A jogszabály teljes mértékben betiltaná a ciánvegyületek használatát a romániai bányaiparban. Markó Béla RMDSZelnök, miniszterelnökhelyettes a tiszai ciánkatasztrófára emlékeztetve azt ígé rte, hogy a szövetség parlamenti képviselői és szenátorai az EcksteinKovácsféle tervezetet egyértelműen támogatják majd a törvényhozásban. Ezt egyébként egy május elején fogalmazott, Markóhoz címzett nyílt levelében több magyarországi és erdélyi zöldszer vezet is szorgalmazta. Bár a törvénytervezetet a korábbi környezetvédelmi miniszter, Sulfina Barbu ellenezte, utódja, az RMDSZes Korodi Attila úgy véli, a parlamentnek jogában áll szigorítani a létező környezetvédelmi feltételeket. Ez viszont a verespatak i aranybányaterv végét jelentené. vissza Öregdiákok a nagyváradi Ady líceumban Népszabadság • Munkatársunktól • 2007. május 29. Szép hagyomány él a nagyváradi Ady Endre Líceumban: ötévenként megrendezik az öregdiákok na gytalálkozóját, amelyre aztán minden ki eljön, aki csak teheti. A múlt hét végén negyedik alkalommal került sor erre a különleges ünnepségre, amelyre az iskolát tíz évvel ezelőtt végzők mellett azok is jelen voltak, akik 20, 25, 40, 45, 50, 51, 55, 59, sőt 60 esztendővel ezelőtt búcsúztak el az Alma Matertől. Az iskola - amelyben Orsolyarendi zárda és állami leánygimnázium egyaránt működött , oktatói gárdája révén végig igyekezett megtartani színvonalát. Nem csodálkozik tehát senki azon, hogy padjaiból anynyi neves irodalmár, színművész, o rvos és tanár került ki, akik egy napra ismét diákok lehettek. De vendégei is az iskola mai diákjainak, akik színvonalas műsorral örvendeztették meg azokat, akik előttük jártak. Volt diákszínházi előadás, iskolatörténeti vetélkedő, filmklub, sportvetélkedő , kiállítás, emlékkönyvbemutató, orgona- meg dzsesszkoncert és ünnepi díszelőadás, amely az idén a Magyar fa sorsa címet viselte, s amelyen Arany, Áprily, Kányádi, Illyés Gyula- és persze Adyverseket szavaltak. Nagy sikernek örvendett az egykori és a mai diákok találkozója, amelyen az öregdiákok közül A. G. Weinberger hírneves blueszenész (dzsesszkoncertje igazi siker volt), Dimény Áron színművész, Kőrössi P. József irodalmár Jósa Piroska orvos és Sztojanov István egyetemi tanár vett részt. (T. Sz. Z .) vissza Összetartozunk Lukács Csaba