Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-29
11 Az intézmény fenntartójánál, tehát a fővárosi önkormányzatnál hiába kerestünk magyarázatot arra, hogy miért c sökkent a töredékére a támogatás. Többekkel sikertelenül próbálkoztunk, végül Tiba Zsolt főjegyző kötélnek állt ugyan, de érdemi információkkal nem tudott szolgálni. A fővárosi önkormányzatnak egészen biztosan nem az a szándéka, hogy ellehetetlenítse a Rom ano Kher működését - közölte. A fideszes Tarlós István, a kisebbségi bizottság elnöke szerint az ellenzéknek nincs módja arra, hogy befolyásolja a költségvetést, javaslatait a kormánypárti többség rendre leszavazza. Távolról sem a Romano Kher az egyedüli i ntézmény, amelynek léte veszélybe került: persze ez még nem indok semmire. Annyi biztos - jelentette ki Tarlós , hogy a cigányokat nem csak akkor kellene komolyan venni, amikor szükség van a szavazataikra. Zsigó Jenő adatai szerint a Romano Kher fennáll ása óta mintegy húszezer cigány gyereket, fiatalt és felnőttet táboroztatott. Az intézmény minden évben művészeti gálákat és tízezreket vonzó kulturális rendezvényeket szervez. Már csak 120 millió forint (az eddig befektetett energiához és pénzhez képest n em sok) hiányzik ahhoz, hogy Fonyódon elkészüljön a roma képzési és üdülési központ. Ha megszűnik a Romano Kher, akkor gyaníthatóan ebből se lesz semmi. Meg a könyvkiadásból és a többi kulturális programból sem, ami az alapító okirat szerint hozzátartozik a Romano Kher tevékenységéhez. A politikusok nem különösebben izgatják magukat. Zsigó Jenő sorra írta a leveleket - többek között a főpolgármesternek is , de ezek jó része válasz nélkül maradt. Hosszú idő után Horváth Csaba szocialista főpolgármesterhe lyettes az első, aki egyáltalán hajlandó találkozni vele. Mi várható ettől? Zsigó reményei szerint az, hogy végre lesz olyan fővárosi vezető, aki képes felmérni szakmai és politikai felelősségét. vissza Látszatbéke Ukrajnáb an Népszabadság • Aczél Endre • 2007. május 29. Játsszunk el a gondolattal: mi lett volna, ha Chirac francia kormányfő a 8oas évek második felében azzal foglalatoskodik, hogy Mitterrand elnöktől jogköröket vegyen el; az meg, puszta revánsból, egyszerű en feloszlatja a parlamentet és új választásokat ír ki? Egyszóval eljátsszák azt, amit az ukrán köztársasági elnök és a miniszterelnök játszik el egymással. Tiszta abszurdum. Ha egyszer az alkotmány minden kétértelműségen felül, a többfajta értelmezés lehe tőségét kiszűrve rögzíti, hogy mik a jogosítványai és az illetékességei az egyiknek meg a másiknak, akkor egyszerűen nem nyílik tér a személyes ambíciók kiélésére. Ukrajna a függetlenség és a rendszerváltozás utáni 15. évben tragikusan áll. Semmi és senk i sincs a helyén. Két éve a mai miniszterelnök rezsimje elcsalt egy elnökválasztást; erre jött a "narancsos forradalom" és Juscsenko megválasztása. A tavalyi parlamenti választásokon azonban jött a reváns: a "csaló" Janukovics és koalíciója nyert. Amely, u gyancsak revánsvágyból hozzálátott a "félerős" Juscsenko jogköreinek elsorvasztásához. Válasszal az elnök se késlekedett: az idén áprilisban egy szerfelett gyönge ürügygyel - hogy tudniillik a miniszterelnök a hatalom "kisajátítására" tör - feloszlatta a p arlamentet. Amely viszont úgy döntött, hogy nem oszlik fel - és az Alkotmánybíróság mind a mai napig nem tudta eldönteni, jogszerű volte a feloszlatás? Aztán megint Juscsenko lépett: elbocsátotta a Janukovicspárti főügyészt, aki azonban jogszerűtlennek m inősítette ezt az intézkedést, és maradt. Az ugyancsak Janukovicspárti belügyminiszter rendőröket vezényelt ki a főügyész védelmére, amit Juscsenko elnök azzal vélt parírozni, hogy kivonta a belügyminiszter hatásköréből a szovjet érából itt maradt "belügy i csapatokat", és Kijevbe vezényelte őket. Jött a tragikomédia: e csapatok jelentős részét a miniszterelnökhöz hű közlekedési rendőrök már útközben feltartóztatták. Közben az elnökpárti "ideiglenes főügyész" vizsgálatot indított a kormánypárti belügyminisz ter ellen... E mesés sorozatnak két, nem mesés és vicces, minden uniós és NATOnormától idegen, veszedelmes mozzanata volt: a rendvédelmi erők mozgósítása. Kifejezett rendészeti erőszak alkalmazása politikai döntések véghezviteléhez, illetve kivédéséhez. Ha vezető politikusai készek ilyesmire, akkor Ukrajna ma teljességgel alkalmatlan arra, hogy bármilyen európai vagy euroatlanti szervezetbe integrálódjék. Mondanék egy további érvet is. Ez idő szerint már csönd van. Juscsenko és Janukovics kiegyezett: sze ptemberben új választásokat tartanak. Ők ketten vasárnap már kint ültek a Sahtar- Dinamo kupadöntőn, ami akkora esemény Ukrajnában, hogy még a tüntetők kedvét is elveszi az utcai zajongástól. Ott ültek tehát ők, békepipával a szájukban - Ahmetov és Szurkis z, a két milliárdos klubtulajdonos mellett. A fáma az, hogy ezek, főként az ország leggazdagabb embere, Ahmetov, bírta rá az akár véres kakaskodásra is hajló feleket a békekötésre. Merthogy: Ukrajnában úgyis az történik, amik az
