Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-03
25 rendőrségi és az ügyészségi eljárás jogszerűségét kivizsgálandó, Malina Hedvig ügyvédje az alkotmánybírósághoz fordult. A nyitrai magyar diáklány hamis tanúvallomásának gyanújával kapcsolatos vizsgálat egy máig ismeretlen pozsonyi személy feljelentése nyo mán, még tavaly novemberben kezdődött. Az indítványozó kilétét a rendőrség azóta sem fedte fel. Ha Malina Hedviget a bíróság bűnösnek találja, hamis tanúskodás miatt öt év szabadságvesztésre ítélheti. Malina Hedvig ügyét először egyébként a Magyar Koalíci ó Pártjának egy politikusa, Gál Gábor ügyvéd vállalta el, ám már másnap visszalépett, mert – mint mondta – nem szeretné, hogy politikai síkra terelődjön az ügy. Roman Kvasnica ezután vette át Malina Hedvig ügyét. A jogi szakember tavaly szeptemberben fordu lt a pozsonyi ügyészséghez: 22 oldalas panaszt nyújtott be, amelyben kifogást emelt a nyomozás leállítása és a rendőri bánásmód ellen. A nyitrai testület elutasította panaszát. Egy tavaly októberben Szlovákiában közzétett felmérés tanúsága szerint egyébké nt Robert Fico kormánya színre lépését követően azért romlottak meg a szlovák – magyar kapcsolatok, mert a "feszültséget szítja a Magyar Koalíció Pártja”, valamint a magyarellenességéről ismert, Ján Slota fémjelezte Szlovák Nemzeti Párt, amely ugyancsak tagj a a kormánykoalíciónak. A szlovák közvélemény szerint Malina Hedvig ügye is ártott a két állam kapcsolatainak. vissza Varga: Brüsszel bizalmatlan hazánk iránt MNO 2007. május 3. 8:29 A Fidesz elnöksége érzékelt bizalmatla nságot Magyarország iránt Brüsszelben. Az Európai Unió szankcióval sújtaná a megbízhatatlan információt szolgáltató tagországokat. - erről Varga Mihály a Fidesz alelnöke beszélt a Magyar Rádióban. Varga Mihály a Magyar Rádióban elmondta: az Európai Néppár t frakciójának vezetőségével folytatott tárgyaláson többször is elhangzott, hogy az Európai Unió szankcióval sújtaná a megbízhatatlan információt szolgáltató tagországokat. A Fidesz alelnöke azt mondta: többször elhangzott a Gyurcsányszankció megnevezés az elképzelésre. Hozzátette: azt kérték, hogy az agrártámogatási rendszer átalakításakor vegyék figyelembe a termelők érdekeit. vissza Palotabozsokon a felvidékiek kitelepítésének 60. évfordulójára emlékeztek Felvidék.ma 2 0070503 08:32 Szerző: Kassai Gyula 1947 áprilisában aláírt lakosságcsereegyezmény következtében megindult a szlovákiai magyar lakosság kitelepítése. Az 1948. decemberéig tartó időszak alatt összesen 55 487 személyt telepítettek át Magyarországra. Míg az egyezmény aláírásáig és azt követő rövid időszakban további ezrek kényszerültek a lakóhelyük és szülőföldjük kényszerű elhagyására. A kitelepítettek teljes száma így összesen 89 660ra emelkedett. A szlovák hatóságok megközelítőleg 180 ezer magyar kite lepítését irányozták elő. Bár az egyezmény lakosságcseréről beszélt, mindenki tudja, hogy ez nem felelt meg a valóságnak. Míg a magyarországi szlovákok önként jelentkezhettek és a jobb megélhetésben bízva települtek át Szlovákiába, a többségében jómódú mag yar lakosság helyére, addig a szlovákiai magyarság egy része háborús bűnösként, a beneši dekrétumok által is megbélyegezve és üldözve, az állami kényszer hatására, kellett, hogy évszázados helyét elhagyja. Ehhez még hozzá kell adnunk a Csehországba deportá ltak (41 666), valamint a II. világháború után elmenekült (30 000) magyarok számát, valamint a reszlovakizáció hatását és képet kapunk az akkori magyar lakosság helyzetéről és megalázott állapotáról. A belső telepítésnek köszönhetően, amikor szlovák lakoso kat telepítettek be a háborút követő években, az akkori hatalom teljesen megváltoztatta a délszlovákiai régiók és falvak etnikai összetételét.
