Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-26
19 A s zombati, azaz ma délutáni misét a padéi temető kápolnájában tartják. Utána megkoszorúzzuk Karesz sírját (melyre az ügyes kőfaragó a Napló bekötött évfolyamainak borítóját mintázta meg márványból), majd meglátogatjuk a még mindig a faluban élő édesanyját, K ati nénit. Beleborzongok, mindig végigfut a hideg a hátamon, ha ilyesmire gondolok. Nehéz pillanatok lesznek. A Naplót 1997ben, az akkori, milosevici Szerbiában, a diktátor bukása előtt három évvel még mindig meg lehetett volna menteni, csak hát azok az illetékesek – "a vajdasági magyar politikai elit neves és kiemelkedő alakjai" – , akik segíthettek volna, hazugok voltak. "Mint kiderült, ígéretekből nem lehet újságot csinálni" – fogalmazta meg Dormán László abban az utolsó utáni lapszámban, amelyet Keszé g Karesz emlékére állítottunk össze halála után. Majd így folytatta: "Azok a kis magyar hatalmasságok, akik a titói kommunista érában is a magyarság – úgymond – vezetői voltak, azok, akik akkor a kulcspozíciókban ültek, szinte kivétel nélkül ma is ott vann ak. Lám, milyen jól bevált a kivárásos technika, a hallgatás? És ők most úgy döntöttek, hogy elég volt." Azokban az években, amikor az egykori Jugoszlávia osztódással szaporodott, Keszég a saját 12 pontját is megfogalmazta. Ezek közül az egyik legfontosa bb: "Nem a hazát, a házat szeretem. Mert ott otthon vagyok. Fennkölt gondolatok, és kokárda nélkül. De súlyos teherrel és kisiklástól sem mentesen. Csak hogy tudatosítsam, hogy ez megkerülhetetlen. Magyar vagyok, s ez a legtöbb, amiből engedhetek." Amiko r nyilvánvalóvá vált, hogy Milosevicnek esze ágában sincs leállni, beteges rögeszméivel a fizikailag lehetséges határokon is túl feszíti a húrt, s az egykori országnak az a része, amelyik a "fennhatósága" alá tartozott, végképp az egységesülő Európa koszos kis sufnija marad, Keszég nagyon képlékenyen fogalmazta meg lefelé, s egyre csak még lejjebb ívelő helyzetünket: Schengen csúszva. Az útlevéllel, amellyel korábban az egész világban bárhová el lehetett utazni, immár szinte a határba sem nagyon lehetett ki menni szántani. Szállóigévé vált ez a kifejezés, amelyet Keszég halálának évfordulóján mindig újra és újra felemlegetünk. Schengen csúszva – bocs, Karesz, én most ezt elveszem! Közegellenállás Padén a helyi Takáts Rafael Magyar Kultúrkör minden évben r iportpályázatot hirdet Keszég Károly emlékére Közegellenállás címmel. Ez volt Karesz posztumusz kötetének címe (Logos Grafikai Műhely, Tóthfalu – Napló, Újvidék, 1998). A könyv anyagát még ő maga állította össze, de a megjelenését már nem érhette meg. Idén minden eddiginél több, összesen harmincnyolc pályamű érkezett a pályázatra, az eredményhirdetést a mise és a koszorúzás után a kultúrkör alkalmi műsorának keretében tartják. Kisebb vitát is generált, amikor 2006ban a kárpátaljai Milován Sándor is haszn álta a Schengen csúszva szóösszetételt. A Kárpáti Nyúz honlapján jelent meg a következő reagálás: "Természetesen ezt a szóviccet sem Milován találta ki. […] Magunk legelőször, ha emlékezetünk nem csal, a Kárpátalján is jól ismert Zelei Miklósnál találkoztu nk vele, sajnos a forrást nem tudjuk felidézni." Valóban, ő is használt egy hasonló kifejezést, azonban nála Schengem formában szerepelt. Akármelyik formájában használjuk is, a kérdéskör, amelyet a fogalom meghatároz és körülír, most különösképp aktuális , hiszen Magyarország 2008tól csatlakozik a schengeni övezethez. A már uniós tag szlovákiai, szlovéniai és romániai magyarságot ez már kevésbé érinti, s a vízummentes fehér lista előnyeit élvező horvátországiaknak sem jelent komolyabb akadályt. A továbbra is vízumköteles Ukrajna és Szerbia állampolgárai, tehát a kárpátaljai és a vajdasági magyarság számára azonban fenyegetettségérzéssel vegyes vasfüggönyeffektust vált ki Magyarország csatlakozása Schengeniához. Hegyi Gyula, az Európai Parlament szocialis ta képviselője tavaly nyáron az újvidéki Magyar Szónak adott interjúban elmondta: "Mindenképpen bízom benne, hogy az új kormány erre valamilyen megoldást ki tud dolgozni. […] Románia és Bulgária sokkal előbb megkapta a vízummentességet, mielőtt az Európai Unió tagjává válhatott volna." Kedden ülésezett a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumának állandó bizottsága – amelynek feladata a KMKF szeptember 14i plenáris ülésének előkészítése – , s a találkozón szinte mindegyik napirendi ponttal kapcsolatban f elvetődött a Schengenprobléma. "A schengeni határokon kívül rekedtek vízumkérdését is meg kell
