Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-26
10 Verespatakra, hogy vegyen rész az ottani ciánszennyezéssel foglalkozó soros találkozón, ahol a civil környezetvédelmi szervezetek vezetői mellett a román és a magyar kormány környezetvédelmi miniszterek is ott lesznek. vissza Václav Klaus: KözépEurópa legnagyobb problémája Koszovó MTI 2007. május 26. 14:15 Úgy látszik, hogy KözépEurópa legnagyobb problémája Koszovó és el kell ismerni, hogy e kérdésben nem egységes a véleménye a térség országainak - jelentette ki Václav Klaus cseh köztársasági elnök szombaton Brünnben a középeurópai államfők 14. csúcstalálkozóját záró sajtóértekezleten. Magyarországot a tanácskozáson Sólyom László, köztársasági elnök képviselte csütörtökön és pénteken. "Az a korrekt, hogy elis merjük, Koszovó ügyében nincs egységes véleményünk" - szögezte le a cseh államfő. Klaus szerint a háromnapos eszmecsere rendkívül nyílt volt, s a résztvevők körében nyugtalanságot váltottak ki az ukrajnai belpolitikai fejlemények, melyek következtében Vi ktor Juscsenko ukrán elnök lemondta részvételét a brünni fórumon. Koszovó függetlenségének a kérdése a péntek délutáni plenáris ülésen került hangsúlyosan szóba, s kiderült, hogy az egyes országok eltérően látják a megoldást. Csehország támogatja a megoldá s keresését, s úgy véli, annak olyannak kell lennie, hogy élvezze az összes érintett fél támogatását - mondta Václav Klaus. Ivan Gasparovic szlovák államfő szerint "Koszovó kérdésében olyan megoldást kell találni, hogy senkinek se legyen sérelem érzete, s hogy a megoldás ne teremtsen precedenst" - mondta Gasparovic pénteken újságíróknak anélkül, hogy említette volna Magyarországot, vagy a szlovákiai magyarokat, akiket ezzel kapcsolatban súlyos bírálatok, vádak értek szlovák politikusok részéről. Boris T adic szerb államfő Sólyom szerint "egy nagyon szenvedélyes védőbeszédet" tartott Szerbia integritása és Koszovó elszakításának megakadályozása mellett, de ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Belgrád kész a kompromisszumokra. "Az egyes kérdésekben felmerült vita ellenére a témák többségében egységes álláspont alakult ki" - mondta újságíróknak a cseh államfő. Egyetértés volt például abban, hogy szükség van az Európai Unió további kibővítésére, illetve az Oroszországgal való kapcsolatok fejlesztésére. "Csehország se mmiképpen sem lesz akadálya az Unió további kiszélesítésének" - jegyezte meg az államfő. vissza Brüsszel felerősíti a kisebbségek hangját Erdély.ma [ 2007. május 26., 10:41 ] Forrás: Háromszék Az Erdélyi Magyar Ifjak és a magyarországi Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány rendezvényén előadások és műhelymunka keretében olyan kérdéseket vitattak meg, mint a két ország regionális politikái, az állampolgárság, az autonómia vagy a magyarságpolitika. Az első napon Constanti novits Milán, a Szent István Egyetem tanára a magyar regionális politikák gazdasági vonatkozásait, Bodó Barna politológus az erdélyi magyar regionalizmus esélyeit vázolta, Ferencz Csaba SZNTalelnök a székelyföldi autonó miatörekvéseket ismertette. A mű hely munka során a fiatalok a székelyföldi belső népszavazás esélyeiről érdeklődtek. Tegnap Fábián Gyula egyetemi tanár a nemzetközi jogban fellelhető kisebbségi autonómiaformákat elemezte, majd Bognár Zoltán politológus szemléletes és több szempontrendszer ala pján ismertette az Európában m ű ködő autonómiákat. Bárdi Nándor történész előadásában áttekintette a magyarságpolitika huszadik századi sajátosságait. Szerinte a bénult magyarságpolitika feloldását elsősorban a mindenkori magyar kormány erős regionális po litikájával lehet elérni. Gál Kinga Eképviselő, a konferencia fővédnöke kifejtette: az EU vezérlő elveivel segíteni tudja a magyar közösségek autonómiatörekvését, ám azt csakis maguk a közösségek tudják megfogalmazni és megvalósítani. Ehhez minden európai intézmény által nyújtott lehetőséget ki kell használni, legújabb lehetőség az Európai Alapjogi Ügynökség működése. A képviselő úgy látja, sikerült a hagyományos kisebbségek problémáit elvi síkon elkülöníteni az úgynevezett új kisebbségek, a bevándorlók ké rdéseitől, s ha a csatlakozási folyamatban a romániai kisebbségi helyzet vonatkozásában 2004ben a magyar képviselők „felülírt táblát találtak az EPben (Románia csatlakozása eldöntött tény volt), most Brüsszel szerepe az, hogy a magyar közösség autonómiai gényét Bukarestben jobban hallják. vissza
