Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-03
23 Az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője, Tabajdi Csaba szerint "a Fidesz elnökségének brüsszeli kiutazása csak a legitim magyar kormány elleni újabb feljelentés célját szolgálta”. Tabajdi úgy vélte, "a Fidesz hazafiatlan politikát folytat, O rbán Viktor és elnöksége az országot járatja le, amikor Brüsszelben vádaskodik. Rendkívül káros az is, hogy Orbán Viktor azt a látszatot kelti, miszerint Magyarország sereghajtóvá vált az EUban. Ez tényszerűen nem igaz, és gyengíti a magyar érdekérvényesí tési potenciált”. Az MTI kérdésére Kovács László EUbiztos is reagált arra a kijelentésre, hogy Magyarország éllovasból sereghajtóvá vált. Leszögezte: az, hogy Magyarország hol áll, attól függ, milyen gazdasági adatokat hasonlítunk össze. Egy főre eső GD Pben például a harmadik, a legtöbb külföldi tőkét fajlagosan ugyancsak Magyarország vonzotta, és a munkanélküliségi adatokban is jól áll. Igaz viszont, hogy a költségvetési hiány és az államadósság, valamint a pillanatnyi inflációs ráta kérdésében jelenle g a legrosszabb a mutatója. Kovács kijelentette: a biztosként eddig eltöltött két és fél év alatt nem nagyon emlékszik olyan ellenzéki politikusra, aki saját országa jellemzésénél mindig a legkedvezőtlenebb adatokkal próbált volna érvelni. Az ellenkezőjé re sokkal több példát látott. Most, hogy a Fidesz elnökségét az Európai Néppárt frakcióelnöksége Brüsszelbe hívta vagy inkább Brüsszelbe rendelte, valószínűleg végre leckét adnak Orbán Viktornak és embereinek az európai politizálásból – mondta Nyakó Istv án. Az MSZP szóvivője a távirati irodának nyilatkozva megjegyezte: Orbán külpolitika alatt nem az ország érdekeinek képviseletét, hanem saját hatalmi érdekeinek képviseletét érti. "A hatalmát vesztett pártpolitikus beszélt Orbán Viktorból, amikor Brüsszelb en a támogatási források megvonására buzdította az uniót, ezzel vesztegzár alá akarta helyezni saját hazáját” – tette hozzá Nyakó István. Orbán, a hamis adatszolgáltatás és a folyosói pletykák A Népszava által megkérdezett európai parlamenti képviselők és munkatársak közül senki sem hallott arról, hogy bárki „Gyurcsányszankcióként” emlegetné a hamis adatszolgáltatás büntethetőségét célzó kezdeményezést. Sajtóértekezletén Orbán Viktor azt állította, hogy brüsszeli tárgyalásaikon többször találkoztak ezz el a megfogalmazással. Név nélkül nyilatkozó forrásaink nem zárták ki, hogy néppárti berkekben fölmerülhetett az elnevezés, folyosói beszélgetéseken elhangzottakat azonban nehéz bizonyítani. Az Európai Parlament a múlt héten fogadta el azt a saját kezdemén yezésű határozatot, amely a jelenleginél szigorúbban szankcionálná a manipulált adatok közzétételét. A határozatnak azonban nincs jogi hatálya, és abban egyetlen tagállamot sem neveznek a nevén. A dokumentum fölszólítja az országokat, hogy foglalják törvén ybe az eladósodás tilalmát. Kovács László biztos lapunknak azt nyilatkozta, hogy a parlamenti állásfoglalás az Európai Bizottság kérésére készült, és az átdolgozott Stabilitási és Növekedési Paktum egy évét értékelte. „Bizonyára vannak európai parlamenti k épviselők, akik a határozatot Gyurcsányszankciónak hívják, az Európai Bizottságban én ilyen véleményt nem hallottam” – közölte Kovács László. vissza Az Alkotmánybíróság is a kormányzati negyedbe költözik Népszava 2007. máj us 3. A központi költségvetés, valamint a vállalkozói szféra közös beruházásában épülhet meg 2009 nyarára az új kormányzati negyed – értesült lapunk tegnap kormányzati forrásokból. Úgy tudjuk, a kabinet ülésén azért döntöttek az úgynevezett PPPkonstruk ció mellett, mert ezzel a tisztán vállalkozói beruházáshoz képest 70 milliárd forintot spórol meg a költségvetés. Értesüléseink szerint a kormány az Alkotmánybíróság kérésére megvizsgálta annak a lehetőségét is, hogy a taláros testület a kormányzati negyed ben kapjon elhelyezést. A kabinet ugyanakkor tekintettel volt az államhatalmi ágak elkülönülésére, ezért ha az Alkotmánybíróság élni kíván a lehetőséggel, külön épületben vagy külön épületszárnyban kapnak helyet a taláros testület munkatársai. Az eredeti tervek szerint a kormányzati negyed felépítése, valamint 25 éves tartós bérlete mintegy 231 milliárd forintba került volna a központi költségvetésnek. Ezért az összegért viszont az állam a bérleti idő végén nem jutott volna hozzá az épületek tulajdonjogáh oz.
