Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-25
13 kormány által létrehozott, háromszáz köztisztviselőnek odaítélt – eredetileg ötéves időtartamra szóló – főtisztviselői kinevezést ugyanabban a törvényben vonják vissza, amiben hat évre bebetonozzák a most kiválasztandó új vezetői garnitúrát. vissza KözépEuró pa a további uniós bővítés mellett áll - Két napig Brnóban tanácskoznak a kontinens középső részének elnökei a régió gondjairól Népszava 2007. május 25. Szerző: Forró Evelyn Pénteken és szombaton a csehországi Brno lesz KözépEurópa fővárosa, ott találko znak a térség államfői. Ezúttal 17 országból várnak köztársasági elnököket, köztük Sólyom Lászlót. Ez sorrendben a tizennegyedik lesz, az első találkozót 1993ban tartották Thomas Klestil osztrák elnök kezdeményezésére a Salzburgi Ünnepi Játékok keretében. Akkor még csak Ausztria, Németország, Csehország és Magyarország vett részt. Egész Európára kiható döntések nem születnek az évenkénti találkozókon, de a résztvevők azért igyekeznek komolyan venni önmagukat és a csoportos együttlét műfaját. A régió együt tműködésének bővítése általában a cél, de majdnem minden évben akad egykét olyan téma, amely befolyásolja az egymásnak mondandókat. Legalábbis így volt ez az elmúlt években, sorrendben, 2003ban, a tízéves jubileumon ugyancsak az ausztriai Salzburgban, ma jd 2004ben a romániai Mamaián, egy évvel később Zágrábban, tavaly pedig Várnában. 2003ban Irak és Ukrajna uralta a tanácskozást. Ahogy akkor a vendéglátó Klestil fogalmazott, "az iraki háború megosztotta Európát és rontott az európai – amerikai kapcsolato kon”, szerinte Amerika számára Európa veszített jelentőségéből, s Európa számára is csökkent az amerikai védelem fontossága. Aggasztónak nevezte az amerikai – európai kapcsolatok megromlását, és úgy vélte: az iraki válság Európában azt hozta felszínre, hogy a szándék ellenére a közös külpolitika még nem működik, holott ez nélkülözhetetlen lenne ahhoz, hogy a kontinensnek jelentős befolyása legyen a világpolitika alakulására, kezdve a terrorfenyegetettséggel, zárva a környezetvédelemmel. Klestil sürgette az új , globális kihívásokra adandó gyors és közös válasz megadását. Ukrajna kapcsán elhangzott ugyan egy olyan kijelentés, miszerint az európai biztonság házát nem lehet felépíteni Ukrajna nélkül, de a résztvevők többségének komoly fenntartásai voltak Leonyid Kucsma személyét és országelnöklő gyakorlatát illetően. Kucsma azt fejtegette, hogy a középeurópai államfők találkozóinak hangulata milyen sokat változott, hiszen az első ilyen összejövetelen ő még kisiskolásnak érezte magát, és lám, ma már "egyenlő az eg yenlők között”, és a kollégák milyen nagy tisztelettel viseltetnek személye és Ukrajna iránt. Azt is megpendítette, nincs is olyan messzi az az idő, amikor Kijev az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. Ion Iliescu akkori román elnök volt a házigazdája a 2004es találkozónak, amelyen 16 ország államfője vett részt Mamaián május végén. Akkor már friss uniós tagokként büszkén vonultak fel Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Csehország elnökei, és hallgatták meg a régi uniósok, az osztrákok , az olaszok, a németek gratulációit, de intelmeit is, hogy mi mindenre kell vigyázni abban a nagy uniós családban. A románok és a bulgárok még csak ácsingóztak a végső bebocsáttatásért, a többiek, például az ukránok, szerbek, bosnyákok, moldávok, albánok szinte némán figyeltek, csupán a horvátok számára volt realitása a későbbi csatlakozásnak. Horvátország számára a 2005ös, zágrábi találkozó hozta a legnagyobb siker, nemcsak azért, mert házigazda volt, hanem azért, mert alig egy héttel korábban döntött az Európai Unió, hogy a horvátok megkezdhetik csatlakozási tárgyalásaikat. Értelemszerűen a helyszín és az uniós döntés is arra ösztönözte a résztvevőket, hogy a balkáni politikának szenteljék a két napot. A már uniós tagok különböző vérmérséklettel, de hi tet tettek a bővítés mellett, ugyanakkor nem mulasztották el hangoztatni az ezzel járó gondokat, érdekkülönbségeket sem. Ezt érzékeltette beszédében Sólyom László köztársasági elnök is, aki először vett részt államfőként ilyen jellegű tanácskozáson. Azt mo ndta: "Alapvetőnek tartjuk, hogy fennmaradjon az Európai Unió integrációs lendülete, az európai építéssel kapcsolatos belső viták pedig ne vezessenek az integrációs folyamat lelassulásához, mert ennek súlyos árát nemcsak az érintett országok, hanem az EU t agállamai valamennyien kénytelenek lesznek majd később megfizetni.” Tavaly májusban a bulgáriai Várnában találkoztak az államfők, de Sólyom László a kormányalakítással kapcsolatos teendők miatt nem volt ott. Akkor a fő téma KözépEurópa jövője volt az uni ón belül, kiemelve a közös értékekre és érdekekre alapuló együttműködést.
