Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-25
7 azt is, miért csak húsz nap multán derült ki a haláleset. Ki volt ez az ember, milyen indítékok alapján cselekedhetett, amikor feljelentést tett. Nemkülönben azt a kérd ést is felveti, hogy milyen körülmények között halt meg." Csáky jelezte: az MKP parlamenti frakciója ezeket a kérdéseket interpellációban a belügyminiszternek is felteszi. Az egyik szlovák kereskedelmi televízió csütörtök esti értesülése szerint a nyitrai rendőrség csak a napokban, oly módon értesült Malina Hedvig feljelentőjének május 4én bekövetkezett haláláról, hogy a férfi címére postázott rendőrségi idézés azzal érkezett vissza a rendőrség feladói címére, hogy a címzett már nem él. A tele vízió emlékeztetett arra a körülményre, hogy a feljelentő nevét tavaly november óta következetesen elhallgató nyitrai rendőrség a korábbiakban többször azt nyilatkozta, hogy a feljelentő pozsonyi lakos. Most azonban kiderült, hogy a 36 éves Juraj K. vágsel lyei állandó lakos volt, aki az ottani vegyi kombinátban dolgozott. A rendőrség újabb közlése szerint családi viszály indokolta, hogy Juraj K. önkezével vetett véget életének annak a panelháznak a pincéjében, ahol évek óta lakott. vissza Magyar kitüntetést kapott egy szerb műfordító Belgrád, 2007. május 24., csütörtök (MTI) - A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki csütörtökön Belgrádban Sava Babic szerb írót, műfordítót, nyugalmazott egyetemi tanárt, a ki elkötelezett híve és terjesztője a magyar irodalomnak és kultúrának. Sava Babic műfordítói munkásságát Cseres Tibor Hideg napok című regényével kezdte, amelyet több tucat magyar irodalmi alkotás követett, többek között Déry Tibor, Eszterházy Péter, Hubay Miklós, Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor és Örkény István művei. Legnagyobb vállalkozása Hamvas Béla összes művének megismertetése a szerb közönséggel. Sava Babic 1993ban a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Karán létrehozta a m agyar nyelv és irodalom tanszékét, amelyet hat éven át, nyugdíjba vonulásáig vezetett. vissza Szili: a XXI. század a kisebbségeké Budapest, 2007. május 24., csütörtök (MTI) - Az elmúlt évtizedek megmutatatták, hogy a XX I. század a kisebbségek százada lesz - mondta Szili Katalin, az Or szággyűlés elnöke csütörtökön Budapesten, a Kisebbségek átalakulásban című nemzetközi konferencián. A házelnök szerint több energiát kell fordítani a kisebbségek kérdésére, hiszen ez a probléma jelenleg sokszor nem szerepel az elsődleges kérdések közö tt. Szili Katalin felszólalásában hangsúlyozta: a továbbiakban is kiemelt kérdéseként kezeli a magyar kisebbségek képviseletét az Országgyűlésben. Az MTInek a konferencián nyilatkozó szakértők szerint fordulóponthoz érkezett az Európai Unió a kis ebbségek jogainak elismerésében. Abban Köles Sándor, a Nemzetközi Demokratikus Átalakulásért Központ programigazgatója és Vizi Balázs, az MTA Etnikainemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa is egyetértett, hogy a kisebbségi problémák hamarosan konkr ét döntésekre kényszerítik az európai vezetőket. Az Európai Uniót többfajta feszültség terheli napjainkban: egyrészt a bevándorlók NyugatEurópában, másrészt a 2004ben csatlakozott országok nemzeti kisebbségei, valamint a legújabb tagállamok csatlako zásával a közösségbe kerülő nagyszámú roma kisebbség ügye - tették hozzá a szakértők. Vizi Balázs azt is kiemelte: feszültséget kelt az is az unióban, hogy mást értenek a nyugat- és keleteurópaiak a kisebbség fogalmán: a régi tagállamok a bevándorlóka t, az újak a nemzeti etnikumokat. Mára egyértelművé vált, hogy a csatlakozás nem oldotta meg a kisebbségek kérdését a régióban - tette hozzá. Az MTA kutatója közösségi döntést sürgetett a kisebbségek védelmének ügyében, az EU joganyagában ugyanis napja inkban "egy betű sincs" a kisebbségek jogáról. Ha az Európai Unió szintjén nem ismerjük el az etnikumok jogait, akkor a nemzeti kormányoktól sem lehet elvárni azt, hogy betartsák azokat - mondta Vizi Balázs. A közös európai állásfoglalást a tagállamo k érdekei hátráltatják, igaz némi változás már elindult az EUban: a kudarcot vallott alkotmányos szerződés tervezetébe bekerült a kisebbségek védelme, kérdés azonban, hogy az új változatban is szerepele majd - jegyezte meg a szakértő. Köles Sándor sz erint az Európai Unió nincs felkészülve a kisebbségek problémájára. A kérdésben NyugatEurópának is van mit tanulnia a keleti szomszédoktól, annál is inkább, mert a probléma általánossá kezd válni az EUban - mutatott rá a Nemzetközi Demokratikus Átalakulá sért Központ programigazgatója. A programigazgató kiemelte: a központ Kisebbségek átalakulásban című projektjében szakpolitikai ajánlásokat dolgoznak ki, amelyeket eljuttatnak a programban részt vevő államok vezetőinek, valamint a témával foglalkozó uniós döntéshozóknak.
