Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-03
19 sajtónyilatkozatából azonban úgy tudja, hogy a jelenleg még középhullámon sugárzott, de URHra kényszerülő nemzetiségi adás okat majd valamelyik szlovák nyelvű adás műsoridejébe ékelnék. Mint a lapnak mondta, ez ugyanúgy elfogadhatatlan, mint az, hogy a magyar rádióadás esetleg műholdról legyen hozzáférhető, hiszen ehhez különféle, a hagyományos vételtől eltérő, külön műszaki b erendezésekre, például műholdvevő antennára lenne szükség. Mint mondta: "Ezzel elvesztenénk a hallgatóink többségét, ami megpecsételheti a magyar adás sorsát". vissza Külső közvetítést kér Janukovics - Juscsenko elnök sorr a meneszti az alkotmánybírákat Új Magyar Szó 2007. május 3. A nemzetközi közösség beavatkozását szorgalmazza az ukrán kormányfő az ukrán belpolitikai válság megoldásában. Viktor Janukovics azt követően kért külső közvetítést, hogy Viktor Juscsenko államf ő már a második alkotmánybírót – ezúttal a parlamentet feloszlató elnöki rendelet alkotmányosságáról indított eljárás előadó bíráját – mentette fel tisztségéből. Szjuzanna Sztanyik bíró felmentése az anarchia és a káosz útjára vezeti az országot – hangsúl yozta Janukovics kormányfő abban a közleményben, amelyet Olekszandr Moroz parlamenti elnökkel és Petro Szimonenko, az Ukrajnai Kommunista Párt vezetőjével közösen jelentetett meg a Korreszpondent című hetilap tegnap kiadott számában. Az oroszbarát tábort v ezető miniszterelnök szocialista és kommunista szövetségeseivel „az alkotmánnyal szembeni lázadásnak” minősítette az elnöki döntést, amelynek célja szerintük az alkotmánybíróság munkájának megbénítása. A felhívásban kérték a nemzetközi közösséget, hogy köz vetítésével akadályozza meg Ukrajna visszatérését a tekintélyuralmi rendszerhez. A Nyugatbarát Viktor Juscsenko a hetek óta tartó hatalmi harc újabb állomásaként kedden mentette fel tisztségéből Sztanyikot, a ukrán elnök hivatalos honlapján szereplő közl emény szerint „hivatali esküjének megszegése” miatt. Előző nap hasonló indokkal menesztette az alkotmánybíróság egy másik tagját is, Valerij Psenicsnyijt. Az elnöki rendeletek alkotmányos normakontrollját végző bírói grémium – amelynek 18 tagja közül hatot az elnök, hatot a parlament, hatot pedig a bírói testület jelöl – kulcsszerepet játszik a belpolitikai válság rendezésében. A Nyugatbarát államfő április másodikán feloszlatta a törvényhozást és előre hozott választásokat írt ki május 27re, majd ezt a rendeletét visszavonva egy újabb dekrétummal június 24re írta ki az előre hozott választásokat. Az államfő riválisát, az oroszbarát kormányfőt támogató parlamenti többség képviselői mindkét rendelet miatt az alkotmánybírósághoz fordultak, amely még nem ho zta meg döntését. Az érvényes ítélethez legalább 12 bírónak jelen kell lennie a testület ülésein és legkevesebb tíznek részt kell vennie a szavazáson. Ukrán szakértők szerint Juscsenko azokat a bírókat vonta ki a döntéshozatalból, akik nem voltak hozzá loj álisak. Az ukrán törvényhozás hétfőn egyidejű elnök- és parlamenti választásokról hozott nem kötelező érvényű határozatot, amely szerint a voksolást legkésőbb december 9ig kell megtartani. vissza Több külföldi urnát köve tel a PD - Boagiu kontra Cioroianu: a határon túli román állampolgárok szavazata a tét Új Magyar Szó 2007. május 3. Szerző: Bogdán Tibor A külföldön élő románok referendumon való részvételének megakadályozásával vádolta tegnap a román külügyminisztériumot és a kormányt a Demokrata Párt alelnöke, Anca Boagiu, volt európai integrációs miniszter. Állítását azzal támasztotta alá, hogy miközben a külügyi tárca az eredetileg május 13ára tervezett európai parlamenti választásokra 181 külföldi szavazórészleg létr ehozását ígérte, addig Adrian Cioroianu külügyminiszter, a Traian Bãsescu sorsáról döntő népszavazás kapcsán arról beszélt, hogy ezek száma jóval kevesebb lesz, mivel a referendumig hátralevő idő túl rövid megszervezésükhöz. Anca Boagiu a belügyminisztéri um, illetve a külügyi tárca által végzett felmérés eredményeit idézve azt állította, hogy az EU tagországaiban hivatalosan 1,2 millió román állampolgár tartózkodik, és megütközését fejezte ki amiatt, hogy a külügyminisztérium csupán 146 ezer külföldön élő román állampolgár szavazatára számít.
