Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-23
25 szervezeteinek elnökei kényszeredetten kampányoltak, mert nem volta k meggyőződve arról, hogy az RMDSZ vezetősége helyes döntést hozott. Az RMDSZ és Traian Basescu között tavaly március 15. után vált feszültté a viszony, amikor az államfő Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Szövetség elnökének meghívására ellátogatott Székel yudvarhelyre, és ezzel legitimizálta az RMDSZ ellenzékét. A kapcsolatok tovább mérgesedtek a nemzetbiztonsági törvénycsomag és az országos feddhetetlenségi ügynökség működéséről rendelkező jogszabálytervezet vitájakor. Az RMDSZ szerint ugyanis mindkét kezd eményezés túlzásokat tartalmaz, és rendőrállamhoz vezethet, hiszen megengedhetetlen módon megkönnyíti a telefonlehallgatásokat, túlhajtja a vagyonellenőrzést, kiterjesztve azt a tisztségviselők családjára, rokonaira is. Emiatt az RMDSZ ellentétbe került a Traian Basescu által támogatott igazságügyminiszterrel, Monica Macoiveijel is, és ez tovább növelte a feszültséget Markóék és az államfő között. Közös nemzetpolitikát sürget a házelnök Közös Kárpátmedencei, fejlesztésalapú nemzetpolitika kialakítására van szükség, amely közös fundamentumot jelent a magyarságnak – hangsúlyozta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Kárpátmedencei magyar képviselők fórumának tegnapi megnyitóján a parlamentben. A házelnök arról is beszélt, hogy a vízumkérdést szintén me gvitatják a testület következő, június 19i ülésén, amelyen a miniszterelnök és a külüg yminiszter is részt vesz majd. vissza Dinamikus bővülés az új uniós tagországokban - A kereskedelem területén kívül a működőtőkeáramlás tekintetében is fontos célpont lehet Románia és Bulgária Népszava 2007. május 23. Szerző: Holubár Zita Nem kétséges, hogy óriási fejlődési lehetőséget hordoz magában Románia és Bulgária európai uniós csatlakozása a magyar export számára. Ami különösen ö rvendetes, hogy nemcsak a hazai kivitel gerincét képező nagyvállalatok teljesítménye bővülhet intenzíven ebben a körben, hanem a határ menti térségekben a kis- és közepes vállalkozások is jelentős mértékben profitálhatnak ebből. Már most jól érzékelhető, hogy új szállítási piac nyílik hazánk vállalkozásai számára Románia és Bulgária ez év eleji európai unós csatlakozásával kapcsolatosan – összegezte az ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutató Intézet igazgatója. Belyó Pál szerint a ker eskedelem és a szolgáltatás mellett a tőkemozgás is jelentős lesz. A hazai piaci szereplők kivehetik a részüket Románia és Bulgária fejlődéséből is, hiszen mindkét országban olyan folyamatok kezdődnek a következő időszakban, amelyeken Magyarország már túl van. Ebből pedig profitálhatnak a külföldre is szállítani képes hazai építőipari vállalkozások éppúgy, ahogy bizonyos szolgáltatók is, és szintén kedvező hozadéka lesz mindkét országban a logisztika fejlődésének. A délkeleteurópai térségben Magyarország nak egyértelműen Románia és Bulgária a két legfontosabb kereskedelmi partnere, a két ország között azonban e tekintetben elég jelentős a különbség – összegezte Adamecz Anna. Az ECOSTAT elemzője kifejtette: hazánk külkereskedelmi mérlegében Románia 24, Bul gária pedig kevesebb mint 1 százalékkal képviselteti magát. Noha kétségkívül a következő időszakban várható jelentős bővülés, az elmúlt egy esztendő is fellendülést mutatott: Romániába az export 2530 százalékkal bővült, míg az import másfélszeresére emelk edett. Bulgáriával a kivitelben 60 százalékos növekményt regisztráltak, a behozatal pedig 20 százalékával lett több egy év alatt. Romániából gyakorta rendelnek gépeket és szállítóeszközöket magyarországi cégektől, de dinamikusan bővül a kereslet élelmisz erre, italárura és dohányipari termékekre is, valamint országunkból származó gyógyszeripari termékekre. Bulgáriába meglehetősen nagy mennyiségben értékesítenek a hazai cégek gépeket és szállítóeszközöket, igaz, ebben a kategóriában mi is vásárolunk az otta ni társaságoktól. Adamecz Anna szerint a hazai vállalkozások tömeges érdeklődése ellenére nem kell attól tartani, hogy a romániai piac ne lenne képes felszívni a gyarapodó kínálatot. Már csak azért sem félő ez, mert a dinamikus exportnövekedés éppen az ot tani kereslet bővülése miatt várható. Sőt téved az elemző szerint az is, aki azt gondolja, hogy különösen óvatosnak kell lenni a román, illetve a bulgár cégek fizetőképességét illetően. Persze nem árt alaposan utána járni annak, hogy milyen háttere van a hazai cég ottani üzleti partnerének, ám az itthon a fizetési fegyelmet
