Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-23
19 Doru Ioan Tãrãcilã, a szenátus ideiglenes elnökének tájék oztatása szerint a parlament ma, de legkésőbb holnap délután tartja az államfőt hivatalába visszahelyező ülését – az alkotmánybírósági döntés időpontjának függvényében. A népszavazás eredményeiről szóló jegyzőkönyvet egyébként nem írta alá a Központi Válas ztási Iroda valamennyi pártoktól delegált tagja. A Nemzeti Liberális Párt, a Konzervatív Párt, illetve a NagyRománia Párt képviselője ezt arra hivatkozva utasította el, hogy az irodához a külföldi szavazókörzetek jegyzőkönyveinek csupán a másolatai jutott ak el. vissza Kisebbségi jogok román emigránsoknak? - Bukarest kezdeményezése a spanyolországi románok érdekeivel is ütközhet Új Magyar Szó 2007. május 23. Szerző: Mihály László Örömmel fogadja és támogatja Spanyolország a zt a bukaresti kezdeményezést, amelyet Cristian Adomni þei román oktatásügyi miniszter jelentett be a napokban. A szaktárca azt szeretné, hogy a spanyolországi iskolákban tanuló román gyermekek román nyelvből, kultúrából és civilizációból is képzésben részesüljenek. Erről egyébként már meg is egyezett spanyol kollégájával, Mercedes CabreraSotelóval, aki megígérte, kidolgozzák annak módozatát, hogyan ültessék gyakorlatba az elképzelést. Eközben Adomniþei felkeresi az autonóm tartományok tanügyminisztereit, hogy valamennyiükkel kétoldalú megállapodást kössön. „ Romániában is több mint tíz olyan kétnyelvû (spanyolromán) gimnázium mûködik, ahol a Spanyolországból ide költözött diákok anyanyelvükön tanulhatnak, úgyhogy teljes mértékben megértjük és természetesen támogatjuk a román oktatásügyi miniszter szándékát” – mondta el az ÚMSZnek Spanyolország romániai oktatásügyi attaséja. Gonzalo Zaragoza szerint náluk a román közösség a legnagyobb a bevándorlók közül, és több mint tízezerre tehető a román gyerekek száma. Az utóbbi években ugyanis jelentősen megugrott a ro mán munkások és bevándorlók száma a nyugateurópai államban. Míg tíz évvel ezelőtt csupán néhány tízezren voltak nyilvántartva, mára már több mint félmillió román állampolgárt jegyeznek a spanyol települések polgármesteri hivatalai, állítja Cristina Lincu, a madridi „Romania” román – spanyol társaság titkára. És ahogy nőttek azok a problémák, amelyekkel nekik meg kellett küzdeniük, úgy nőtt a románok szerepe is a spanyol társadalomban. Verseny a bevándorlók között A Spanyolország különböző területein élő r ománok érdekeiért több mint negyven szervezet próbál tenni. Ugyanúgy, ahogy a más külföldi bevándorlókért létrejött szervezetek is, többnyire a spanyol államtól várnak segítséget. Viszont hiába a legnagyobb külföldi közösség, olykor a románoknak is akadály okkal kell szembenézniük. A Spanyolországi Román Társaságok Föderációja (Fedrom) elnöke szerint emiatt is nehezebb egyegy projektet életbe ültetni. „Verseny van, hiszen más országokból is vannak bevándorlók, például Marokkóból, és az ők programjait is ugy anúgy el kell bírálnia az államnak” – meséli lapunknak Miguel Fonda ªtefãnescu, a Madridban székelő Fedrom vezetője. Az általa irányított szervezet egyébként már bő két éve működtet egy olyan programot, amilyet a román oktatásügyi minisztérium most kezdemé nyez. A szülők nem lelkesednek A Fedromelnök szerint azonban annak ellenére, hogy a gyermekek javát akarják, sokszor éppen azok szülei részéről ütköznek ellenállásba. „Nem könnyű meggyőzni őket – véli a vezető – , mert sokan úgy gondolják, inkább teljes en spanyol iskolába járatják gyermeküket, hogy jobban be tudjanak illeszkedni. A másik ok, ami ritkább is ugyanakkor, hogy nincs idejük rá.” ªtefãnescu szerint viszont nem szabad összemosni az egyházi képzést – amit a Spanyolországban működő ortodox egyház is gyakorol – a világi képzéssel. „Más a hit, és más a kultúra” – mondja, hozzátéve: ha összejön a román fél kezdeményezése, az mindenképpen örvendetes, hiszen nagy terhet venne le a vállukról. vissza
