Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-19
12 sértődéseknek. Az egyetértésnek azt a minimumát sem sikerült kimunkálniuk, amely elég lett volna ahhoz, hogy a januári szerb parlamenti választáson együtt induljanak. Ha ez megtörténik, ma nem csupán három (VMSZes) magyar parlamenti képviselő van a belgrádi parlamentben, hanem (a VMDK és a VMDP által elvitt, de mandátumszerzéshez nem elegendő szavazatokat is számítva) legalább négy. Az elmérgesedett viszonyban márciusban következett be áttörés, amikor Kas za József, a VMSZ akkori elnöke megjelent a VMDP egyik rendezvényén, bejelentette, hogy visszavonul a politika élvonalából, s hasonló lépésre szólította fel a VMDP és a VMDK vezetőit is. Azért van szükség erre, mondta, hogy vezető pozícióba kerülhessen a d élvidéki magyarságnak egy új, fiatal nemzedéke, amelyet nem kötnek gúzsba a régi ellentétek, sértődések. Május elején, a VMSZ tisztújító közgyűlésén Pásztor István, a párt új elnöke folytatta a nyitást, amikor programbeszédében kijelentette, hogy pártja a délvidéki magyarság érdekében együtt kíván működni a vajdasági magyarokat képviselő összes szervezettel. vissza Autonómia, regionalizmuskonferencia Budapesten Erdély.ma [ 2007. május 19., 07:46 ] Forrás: Szabadság Nemze tközi jogi szerződések alapján és az európai regionalizmus keretében kaphatnának a határon túli magyarok helyi közösségei az autonómiákban ismert demokratikus jogokat. Erről a Határon túli magyarság a XXI. században című konferenciasorozaton pénteken a Sán dorpalotában beszéltek a téma szakértői. Fábián Gyula jogász, a nemzetközi jog és az európai jog doktora szerint Magyarország nemzetközi jogi szerződések alapján tud nyomást gyakorolni Romániára. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország ezt úgy teh eti meg, ha az alapvető emberi jogok biztosításának a követelménye mellett tekintettel van a be nem avatkozás tilalmára is. Magyarország autonómiaügyben Románia uniós csatlakozásakor tudott volna komolyan fellépni és „a koppenhágai kritériumok kisebbségi előírásait komolyabban számon kérni Romániától". Kántor Zoltán kisebbségszociológus, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) munkatársa arról beszélt: egy új koncepció szerint az európai regionalizmus keretében újra lehetne fogalmazni az autonómiát. Magyarország ma legfeljebb elvi állásfoglalásokat tehet. „Még káros is lehet, hogy ha a magyar kormány hangosan támogatja az autonómiát" – figyelmeztetett. Magyarországnak „univerzális szinten" kell képviselnie a kisebbségi jogokat, tehát más országok és kisebbségek e setében is. Dunay Pál jogász, az MKI igazgatója sze rint is egy normatív alapú nemzetközi megközelítés „hozhat valamit". Magyarország az elmúlt 17 évben politikai kurzusoktól függően és eltérő módszerekkel ugyan, de következetesen tágította a határon túl élő kisebbségek élethelyzetét érintő kereteket. Ez id ő alatt Romániában nagyon sokat javult a magyar kisebbség helyzete, és ma már az autonómia bizonyos elemei megtalálhatók. Vizi Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti és Etnikai Kisebbségkutató Intézetének munkatársa szerint kevés az esély arra, hog y az itt élő magyarok autonómiát alakíthassanak ki, mert a politikai környezet nem kedvez ennek a többségi nemzeteknél. Szerbiában és Szlovákiában komoly a félelem az önigazgatási törekvésekkel szemben, és ez a félelem Romániában is megjelenik. Ez jelenik meg a román alkotmányban is, az egységes nemzetállam kimondásával. Sólyom László köztársasági elnök arról beszélt, hogy tényszerűen fel kell tárni a magyarság autonómiájának európai lehetőségeit. Tudatában kell lenni annak is, hogy az európai uniós csatl akozással egyes nemzetrészek, „úgy tűnik, hosszabb időre" az unión kívül maradnak. Ezért a nemzetrészek közötti kapcsolattal kiemelten kell foglalkoznunk – hangoztatta. vissza A BBTE magyar rektorhelyettese elnézést kért a p lakátok levétele miatt Erdély.ma [ 2007. május 18., 21:43 ]
