Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-19
8 Sólyom: folytatni kell a magyar nemzet történetének feltárását Népszava 2007. május 19. Tényszerűen kell feltárni a magyarság autonómiájának európai lehetőségeit – a többi között így fogalmazott tegnap a köztársasági elnök a Határon túli magyarság a XXI. században című konferenciasorozat harmadik találkozójának másnapján. Sólyom László határon túli és magyarországi tudósok, értelmiségiek előtt a Sándorpalotában arr ól is beszélt, hogy a konferenciák célja a magyar nemzetstratégia útjainak és jövőjének közös keresése, egyebek mellett az, hogyan lehet a magyar nemzetet egységesíteni, illetve miként lehet ezt az egységet kifejezni a mostani új körülmények között. Sóly om László szerint tudatában kell lenni annak, hogy az európai uniós csatlakozással egyes nemzetrészek az unión kívül maradnak, ezért közöttük lévő kapcsolattal kiemelten kell foglalkozni. Hozzátette: ebben a politikának, a civileknek és a tudománynak is me gvan a maga feladata. Örül annak, mondta az államfő, hogy előtérbe kerültek a háború utáni történések, például a kitelepítések, a délvidéki történések és Erdély bizonytalan sorsa. Kijelentette, hogy a magyar nemzet történetének feltárását folytatni kell, é s – mint fogalmazott – be kell hozni a köztudatba. Sólyom hozzátette azt is: nem baj, ha ez egyes szomszéd népeknél indulatokat vagy értetlenséget kelt, nekik is szembe kell nézniük a saját történetükkel. Az autonómia és a regionalizmus kérdéséről szólva pedig azt mondta: bár a szomszédos államokban erre sokan hisztérikusan reagálnak, a feladat az, hogy tényszerűen tárják fel ennek az önigazgatási formának az európai lehetőségeit. Ezt megérti a többi ország is – jelentette ki. vissza Elnökük sorsáról döntenek a románok a referendumon Népszava 2007. május 19. Szerző: Kepecs Ferenc A legutóbbi felmérés szerint Traian Basescu nyeri a sorsát eldöntő mai népszavazást. Ennek adatai szerint a hivatalából felfüggesztett román el nök eddig sem kis népszerűsége az elmúlt hetekben tovább emelkedett: míg áprilisban még csak a megkérdezettek 65 százaléka állt ki mellette, addig május közepén ez az érték már csaknem nyolcvan százalék volt. Basescut a román parlament mindkét házának tag jai – a szenátorok és a képviselők – április 19én nagy többséggel függesztették fel hivatalából. A felfüggesztési eljárást a Szociáldemokrata Párt (PSD) kezdeményezte és a kezdeményezés mellé nyomban odaállt a Konzervatív Párt (PC), továbbá a szélsőjobbol dali NagyRománia Párt PRM). Később az államfő ellen foglalt állás az RMDSZ is, ebben az ügyben egy táborba kerülve a magyarellenes PRMmel. De vajon miért fajultak idáig a dolgok? Mi késztette a parlamenti többséget a két és fél éve elnökösködő Basescu l eváltására? Ellenfelei azzal vádolták az államfőt, hogy "megsértette és kisajátította” a Calin Popescu Tariceanu vezette kormány, az igazságszolgáltatás és a parlament hatáskörét, hogy az alkotmány által előírt elnöki politikai semlegességet megsértve sajá t korábbi bázisának, a Demokratikus Pártnak kedvezett, s hogy az állami intézmények ellen uszította a közvéleményt. A Basescu felfüggesztését megelőző vitában Crin Antonescu, Tariceanu miniszterelnök Nemzeti Liberális Pártjának (PNL) frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy Basescu veszélyt jelent a demokráciára. Pedig ekkor a PNL még nem is foglalt állást hivatalosan az államelnök ellen. (Ennek ellenére valószínűnek tartják hogy a titkos voksolásnál sok szenátora és képviselője – csakúgy, mint a parlament több RMDSZes tagja – Basescu felfüggesztésére szavazott.) Mircea Geoana, a PSD elnöke pedig egyenesen azzal vádolta meg az elnököt, hogy az bizonyos állami intézmények – értsd: a titkosszolgálatok – segítségével megzsarolta az alkotmánybíróság egyes tagja it. A parlament végül is annak ellenére szavazta meg Basescu felfüggesztését, hogy ezzel az alkotmánybíróság nem értett egyet. A legmagasabb bírói testület megállapította ugyan, hogy az elnök többrendbelileg megsértette az alkotmányt, ám úgy vélekedett, h ogy ezek az esetek nem voltak annyira súlyosak, hogy indokolták volna a felfüggesztést. Ez azonban csupán véleménynyilvánítás volt. A döntést ugyanis a parlamentnek kellett meghoznia,