Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-17
23 Segélyek távolra 2007. május 16. 00:00 | Utolsó módosítás:2007. május 16. 17:44 Magyarország 2006ban 29 milliárd forintot, a nemzeti összjövedelem 0,13 százalékát fordította a fejlődő európai, ázsiai és afrikai országoknak nyújtott fejlesztési támogatásra. Ez uniós összehasonlításban meglehetősen alacsonynak számít - az átlag 0,43 százalék , bár igaz, Csehország, Szlovákia és Lengyelország a magyarhoz hasonló arányban költ e célra. Brüsszel komoly szerepet szán tagállamainak a segélyezésben (HVG, 2006. augusztus 19.), ezért előírta: a régi tizenötöknek el kell érniük a 0,7, a z újaknak pedig a 0,33 százalékot. Bár 2003 óta a magyar külpolitika része a nemzetközi fejlesztési együttműködés (NEFE), az egyelőre nem kiemelt terület. Ami nem is meglepő a lakossági vélemények ismeretében. Az Eurobarometer felméréseiből az derült ki, hogy a magyaroknak csak a 37 százaléka tartja teljesen indokoltnak a fejlődő országok számára természeti katasztrófa vagy konfliktus idején nyújtott humanitárius segélyeket, szemben például Görögországgal és Svédországgal, ahol a lakosság 83 százalékára je llemző az efféle szolidaritás. A fejlesztést még kevesebben támogatják: míg az unió lakosságának 53 százaléka, a svédek és a ciprusiak 73 százaléka, a magyaroknak mindössze a 30 százaléka látja fontosnak az afrikai, ázsiai vagy éppen a latinamerikai orszá gok hosszú távú segítését. Nem is csoda a bezárkózás, hiszen a politikai elit sem hangsúlyozza, hogy az uniós csatlakozással Magyarország a világ egyik leggazdagabb közösségének vált a tagjává. Pedig nem csupán erkölcsi és szolidaritási kérdésről van szó, szakértők szerint Magyarországnak érdeke is, hogy aktívan részt vegyen a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységben, hiszen piacszerzési és biztonságpolitikai előnyök mellett a segélyezés az ország imázsát is javítja. A magyar fejlesztési segély ek összege 2008tól 5 milliárd forinttal biztosan emelkedni fog, mivel akkortól az országnak évente ennyivel kell hozzájárulnia az unió költségvetésén kívüli, úgynevezett 10. Európai Fejlesztési Alaphoz. Az alapból lehívható pénzekből a tagállamok vállalat ai és civil szervezetei valósíthatnak meg projekteket afrikai, karibi és csendesóceáni országokban. Ábránd azt gondolni, hogy magyar szereplők a következő években le tudnak majd anynyit hívni az alapból, amennyit az ország befizet. Legalábbis erre utal, hogy jelenleg a magyar exportforgalomból Afrika alig 1 százalékkal részesedik, a másik két térség külkereskedelmi forgalma pedig elenyésző, míg az EU áruexportjának 4,6 százalékát bonyolítja le a három régióval. A főképp infrastrukturális beruházások, tudá sátadás formájában megvalósuló magyar fejlesztési segélyek idén 16 partnerország (lásd táblázatunkat) között oszlanak meg, hatékonyságukat hátráltatja a források elaprózása. A hasonló nagyságrendű forrásokkal rendelkező Csehország 10 partnerre koncentrál, a finnek 16 országot a magyarnál hatszor nagyobb összeggel támogatnak. "Magyarországnak pontosan meg kellene határoznia azokat a területeket, ahol komparatív előnye van a többi donorhoz képest. Ilyen lehetőségek mutatkoznak például a növényi technológiák, az agrárinnováció és a vízgazdálkodás területén" - mondta a HVGnek SzentIványi Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója. A Külügyminisztérium szabad kezet adott öt nagykövetségnek - Belgrád, Chisinau, Hanoi, Nairobi, Pretoria , így azok 2006 decem berétől különkülön 4,2 millió forintos keretből önállóan dönthetnek helyi vállalatok és civil szervezetek által javasolt mikrobefektetések finanszírozásáról. Tomaj Dénes, a Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési, Gazdaság- és Tudománydip lomáciai Főosztály vezetője a HVGnek elmondta, több követség már elő is terjesztett javaslatokat: Kenyában például a Nakurutó vízügyi rehabilitációja, Vietnamban pedig kisállattenyésztési ismeretek tanítása került szóba. vis sza VÁRI SÁRA Kelemen lesz Takács utódja? − Júniusban távozik tisztségéből az RMDSZ ügyvezető elnöke Cseke Péter Tamás ÚMSZ 2007.05.17. Ha a Szövetségi Képviselők Tanácsa is úgy dönt, elvállalom az ügyvezető elnökség vezetését” – nyilatkozta tegna p az ÚMSZnek Kelemen Hunor képviselő. Az RMDSZ kampányfőnöke kérdésünkre a Transindex hírportálon megjelentekre reagált. Az erdélyi internetes újság arról írt, mostmár bizonyos, hogy Takács Csaba, az
