Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-02
20 az induló pártoknak milyen programjuk van az elszabadult külföldi eladósodás megfékezésére, az államháztartási hiány mérséklésére, a privatizáció felgyorsítására, a munkahelyte remtésre. Külpolitikájában Zágráb az európai uniós és a NATOcsatlakozásra összpontosít. Azóta, hogy 2005 októberében megkezdődtek Horvátország uniós csatlakozási tárgyalásai, jelentősen nőtt a csatlakozás támogatottsága, most 55 százalék körül mozog. A h orvátoknak csak mintegy 30 százaléka támogatja a NATOcsatlakozást, bár némi növekedés észlelhető az elmúlt fél évben. Ami a magyar – horvát kapcsolatokat illeti, a hétköznapi embert két dolog érdekelte, illetve érdekli. Az egyik már múlt idő, hiszen a magy ar – horvát pályázat a 2012es foci Eb megrendezésére elbukott. A horvátokat ez annyira megviselte, hogy labdarúgószövetségük az UEFAtól azt kéri, térítse meg a jelöléssel járó költségeket. Ezt Vlatko Markovic, a szövetség elnöke közölte, hozzátéve, hogy r észletes listát készítenek a költségekről, a végösszegről azonban egyelőre nem nyilatkozott. A másik téma viszont örök, ez a nyaralás az Adrián. Horvátországban mindössze öt ország turistái előznek meg minket, magyarokat. Az Állami Statisztikai Hivatal (D rzavni Zavod za Statistiku) honlapja (www.dzs.hr) szerint 2005ben 8 millió 467 ezer külföldi turista látogatott az országba. Legtöbben a németek voltak (1 millió 572 ezer), őket követték az olaszok (1 millió 253 ezer), majd az osztrákok (742 ezer), csehek (616 ezer), franciák (591 ezer) és hatodikként a magyarok 453 ezerrel. Ez több mint kétmillió vendégéjszakát jelentett. A tavalyi adatok nyilván hasonlóak lesznek, ezek is hamarosan felkerülnek a honlapra. Értelemszerűen a legtöbben az Adria partján nya ralnak, két légitársaságnak is vannak közvetlen járatai Budapestről Splitbe, illetve Dubrovnikba, de van közvetlen repülőjárat a magyar fővárosból Zágrábba is. A tengerparton két nagyvárosban, Rijekában és Splitben is van horvát tiszteletbeli konzul, aki segít a bajba jutott magyarokon. A magyar – horvát gazdasági kapcsolatok mindig is jók voltak, tavaly év végére az áruforgalom elérte az 1030 millió eurót, ebből a magyar export 889 millió, az importunk pedig 141 millió euró. Ez azt jelenti, hogy a horvát importban az ötödik, míg a horvát exportban a tizenegyedik helyen állunk. Horvátországban változatlanul nagy gond a rendkívül bonyolult jogi szabályozás, sokszor nem lehet hozzájutni a telekkönyvi adatokhoz, nem derül ki az ingatlanok tulajdonosi háttere , ez indokolatlanul megnehezíti a külföldi befektetéseket. A magyar befektetések ennek is köszönhetően visszaestek, míg 2005ben még negyedikek voltunk, tavaly visszacsúsztunk a hetedik helyre. Jelenlétünkben meghatározó a Mol szerepe, amelynek az INA kőol ajipari vállalatnál 25 százalékos tulajdonjoga van, de ott van az OTP is, amely a hetedik legnagyobb bank Horvátországban. Jelentősek az eredményei a Zalakerámiának, a Duna – Dráva Cementgyárnak, és vásároltunk tulajdonrészt horvátországi szállodákban is. I mportált megosztottság A horvátországi magyarok pontosan ugyanolyan megosztottak, mint az anyaországiak, mondja Sója Dénes, a Magyar Egyesületek Szövetségének (MESZ) alelnöke. Sója, aki Hercegszőlős Járás elöljárója, arra panaszkodik, hogy a Horvátorszá gi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) vezetői „sikeresen importálták a társadalmi megosztottságot Magyarországról”, sőt az ottani református egyházon belül sincs egység, ott is ellentéteket szítanak. Név szerint Pasza Árpádot, a HMDK elnökét és Jaka b Sándor ügyvezető elnököt említi, akik csak saját, személyes érdekeiket tartják szem előtt, és nem a Horvátországban élő magyarokét, ráadásul mindketten Magyarországon laknak. Sója Dénest először 1997ben választották meg Hercegszőlős polgármesterévé, a járási tanács elnökévé, most második ciklusát tölti. Mint a Népszavának adott nyilatkozatában kiemelte, ez az egyik legdinamikusabban fejlődő járás horvát Baranyában. Ő az alelnöke az 1998ban alakult Magyar Egyesületek Szövetségének, amelybe 36 bejegyzet t horvátországi magyar egyesület és civil szervezet tartozik. Elmondása szerint korábban a Magyarországról kapott pénzek nagy részét a HMDK kapta, különösen az Orbánkormány idején volt így, ma már azonban gyakorlatilag felefele arányban oszlik meg a két rivális szervezet között a támogatás. Sója szerint sokkal eredményesebbek lehetnének, ha a másik szervezet vezetői nem végeznének aknamunkát az ott élő magyarok között. Májusban úgynevezett kisebbségitanácsválasztás lesz, ez nem tévesztendő össze a helyha tósági
