Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-05
29 Az észt helyzetre reflektálva kifejtette: Észtországban demokrácia van, n em jöhet senki Kremlből egy levéllel, amiben utasítások szerepelnek. Habsburg egyébként is veszélyforrásnak gondolja Oroszországot, az államfőt egyenesen diktátornak tartja. Ha a Putyin nevet Hitlerre változtatjuk, ugyanott vagyunk – mondja. Tennünk kell valamit azok ellen a fenyegetések ellen, amelyek Oroszországból érkeznek. Nem meghunyászkodnunk kell, hanem meg kell mutatnunk, hogy éberek vagyunk – fejti ki. Az előadó szintén nagy veszélynek tartja a győztesek tényeket ferdítő propagandáját, és úgy v éli, a kisebbségi sajtónak fontos szerepe kell legyen a kép árnyalásában. Az Európai Unió nagy lehetősége pedig az, hogy politikai megoldásokat találhat egy gazdasági szerkezeten belül. Az unió határai szerinte idővel egészen Ukrajnán és Örményországon túl ig fognak terjedni. Habsburg Ottó egyébként remek erőben van, a hallásával van ugyan egy kis gond, de a humorérzékével annál kevésbé. Ma már nem hallok úgy, mint száz éve – mentegetőzött, amikor nem értette egyik újságíró kérdését. Németek és magyarok A Szabadság kolozsvári közéleti napilap által szervezett konferencia második felvonásában a kormányülés miatt Markó Béla helyett Takács Csaba, illetve Zeno Pinter államtitkárhelyettes A romániai magyar és német kisebbség politikai és kulturális perspek tívái címmel tartott előadást. A címben meghirdetett előadás helyett az RMDSZ ügyvezető elnöke inkább a múltról és az RMDSZről beszélt, előadása inkább a románia magyarság helyzetével nem egészen tisztában levő külföldi meghívottak számára lehetett érde kes . Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalában tevékenykedő államtitkárhelyettes egy egészen más kisebbségképet festett: nem anyenyelvemen fogok beszélni, mert azt nem tudnák lefordítani – kezdte beszédét, majd szemléltetésképpen elmondott egy mondatot az on a dialektuson, amelyet szüleitől tanult. A romániai németek egy része számára az irodalmi német nyelv az első idegen nyelv, amit tanulnak, annyira különbözik attól a dialektustól, amit otthon hallanak – világított rá. Míg a magyarság egy határ meghúzá sával vált kisebbséggé, a sok gyökerű, egymástól is jól elkülönülő német közösségek etnikai szigetként éltek, soha nem voltak szomszédok az anyországgal – mutatott rá az alapvető különbségre. A második világháborúban az Antonescuval kötött egyezség mia tt sok romániai németet a Waffen SS szolgálatába állítottak, ahonnan sokan hadifogságba kerültek, miközben Románia átállása után sokukat Szovjetunióba deportálták, ahonnan 194748ban Németországba szállították őket. Ezután jött a családegyesítések lehet ősége, és érthető, hogy az államosítások Romániája és az újjáépőlő Németország közt választani kényszerülők többsége a németországi családegyesítést választotta. A második világháború idején egymillió német élt Romániában, ez 1992re 111 ezerre, 2007re 60 ezerre apadt. Pinter elmondta: túl optimista lenne, ha élénk színekkel festené le a jövőt, ennek ellenére sok pozitívummal szolgált a hallgatóságnak: a német közösség jelentős kulturális vagyon örököse, és meggyőződése, hogy képesek gondozni ezt az örök séget – beleértve a visszaszolgáltatott ingatlanokat. Erre szerinte Az eseményről A kisebbségi és regionális nyelvű na pilapok és a többnyelvűség az Európai Unióban című nemzetközi konferencia május 3án kezdődött Kolozsváron, a déltiroli székhelyű Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) és a kolozsvári Szabadság napilap szervezésében. A máj us 36. között zajló rendezvényen hazai politikusok és médiaszakemberek mellett szlovákiai, németországi, dániai, belgiumi, spanyolországi, svájci, olaszországi, lettországi, litvániai, írországi, horvátországi és finnországi kisebbségi és regionális nyelv ű napilapok kiadóinak vezetői, főszerkesztői, képviselői vesznek részt
