Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-05
21 környezetének műélvezetet fokozó hangulati elemeire, a világítástechnikára, biztosítva azt, hogy a látogató figyelmét semmiféle zavaró körülmény ne vonja el a műalkotásokról. Fontos szerepe volt a tárlat megszervezésében Szemenkár Mátyásnak, a k iállítás magyarországi jogtulajdonosa segítségének, aki egyébként baráti viszonyban áll Pákh Imrével. vissza A puding próbái Erdélyi Riport • 2007.05.03. Ugyan konszolidálódni látszik a helyzet a magyar nemzetpolitikában, az err ő l folyó vita csöppet sem zárult le. S ő t. Mindez érthet ő is, hiszen ami az utóbbi egy évben végigsepert a másfél évtized alatt kiépült intézményrendszeren, s amilyen mértékben módosult az eddig követett stratégia, az el ő zmény nélkülien gyors és radik ális. A második Gyurcsánykormány eddigi m ű ködése során az egészségügy az a terület, ahol ilyen mérv ű átalakításra vállalkoztak. S ő t, még az sem, ha figyelembe vesszük a megsz ű n ő , átalakuló intézmények arányát, illetve a területen dolgozók létszámának csök kenését, no meg az eddigi gyakorlattól, szemlélett ő l való eltávolodás mértékét. A hasonlóságot legfeljebb azzal lehetne még fokozni, ha esetleg vizitdíjat szednének a határon az anyaországba látogató határon túliaktól. No de félre a tréfával. Nézzünk után a inkább néhány új kelet ű kulcsfogalomnak. Az egyik ilyen a párhuzamosságok megszüntetése, már ami a támogatáspolitika intézményes formáit, valamint a lehetséges haszonélvez ő ket illeti. A közalapítványok funkciójának és pénzének egybeterelése egy közös ala pba viszonylag zökken ő mentesen zajlott le, s megvalósult az a szándék, hogy jelent ő sen csökkenjen a csatornák száma, amelyeken keresztül közpénz áramolhat határon túli célokra. Ezzel rendben is volnánk. Az új ned ű kiforratlanságára utalnak viszont a Szül ő f öld Alap kollégiumainak idei kiírásában megfogalmazott pályázati célok, lehet ő ségek, illetve a kedvezményezettek köre. Mintha e tekintetben nem el ő zte volna meg a döntést kell ő mérték ű vagy min ő ség ű konzultáció. Az sem kizárt, hogy a konzultációk nyomán ne m módosultak az eredeti elképzelések. De ne vágjunk a dolgok elébe: az értékelésre érdemes majd visszatérni a pályázatok elbírálása után. A célok finomhangolására kés ő bb is van lehet ő ség, például új projektfinanszírozási csomagok beillesztésével. Ugyancsa k az érdekelt felek eredményes kommunikációja segíthet azon, hogy az Alap kiírásaikor az eddigieknél nagyobb figyelmet szenteljenek az adott határon túli terület jogi környezetének is. Az még ennél is fontosabb, hogy az új stratégia két pillére, a támogat áspolitika, illetve a fejlesztéspolitika milyen súllyal lesz jelen a jöv ő ben, milyen arányú jelenlétük szolgálja hatékonyabban a közösségek remélt boldogulását a szül ő földön. E tekintetben sem fölösleges tekintettel lenni a különböz ő régiók eltér ő viszonya ira, igényeire. Mert ha meg is esszük a mai pudingot, holnap akár ízletesebbre is sikerülhet. vissza Stratégiaváltás és intézményi reform a magyar nemzetpolitikában − Fejlesztésre ítélve Erdélyi Riport • 2007.05.03. Közal apítványok helyett Szül ő föld Alap, az önálló hivatal, a HTMH helyett f ő osztály a kancellárián, Magyar Állandó Értekezlet helyett Regionális Egyeztet ő Fórum, illetve a térség magyar törvényhozóinak közös testülete, a KMKF. A magyar nemzetpolitika az utóbbi egy év alatt hatékonyabb és átláthatóbb m ű ködést célozva jelent ő s változásokat élt át. Hogy honnan hová érkezett, ennek részleteit igyekszik feltárni összeállításunk. Múlt vasárnap délután az egyik leglátogatottabb magyar hírgy ű jt ő portál keres ő je csupán egyetlen találatot jelez a nemzetpolitika fogalmára. Pedig nem éli uborkaszezonját a téma. Ám a magyar politika egyéb területein folyó küzdelmeknek is betudható, hogy a közvélemény el ő tt sokadrangúként jelenik meg, kevésbé tematizált ez a terület. Pedig a z egészségügy reformja mellett alighanem ez a legátfogóbban átalakított ágazat a második Gyurcsánykormány megalakulása óta. Új koncepció, radikálisan átfazonírozott intézményrendszer lépett a korábbi helyébe. Méghozzá úgy, hogy a történteknek kevésbé volt intenzív a visszhangjuk, no és kevesebb ellenállásba is ütközött az átalakítás, mint a jóval csekélyebb érdemi változtatással kecsegtet ő , az alacsony részvétel nyomán elbukott 2004. decemberi referendumnak a kett ő s állampolgárságról. A párhuzamosságok meg sz ű nése mellett az új irány fontos mozgatórugója, hogy 2007t ő l a Kárpátmedencei magyarság zöme egyazon politikai, társadalmi, jogi közeg, az Európai Unió része. Ez is indokolta, hogy a nemzetpolitika eddigi majdhogynem kizárólagos eleme, a támogatáselosz tás mellett újabb fogalom követelt magának helyet a térképen: a fejlesztéspolitika. Ha laptársunk, a Magyar Narancs március eleji hasonló tematikájú összeállításának címét – Támogatnak, tehát vagyok – tovább ragozzuk, a Fejlesztenek, tehát leszek jelszava az, ami a határon túli magyar ügyekkel foglalkozók törekvéseit ma a leginkább kifejezi. Abban persze megosztottak az érdekeltek, hogy milyen sikerrel. Ahogy abban is, hogy a
