Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-30
15 Kolbászból a kerítés - sikersztorie a magyar EUtagság? Napi Online 07.4.30 12:31 Magyarország 2004. május 1jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Körképünkben arra voltunk kíváncsiak, hog y a parlamenti pártok képviselői vajon milyen perspektívából tekintenek a csatlakozás óta eltelt időszakra. Távlatok, felvetések, közös európai világlátás magyar politikusoktól. Kovács László, az Európai Bizottság tagja szerint a csatlakozás következmé nyeit legalább három szinten lehet értékelni. A régi tagállamok számára egyértelműen pozitív a mérleg. A volt szocialista országok csatlakozása megszüntette Európa politikai megosztottságát, mintegy 450 millió fősre nőtt a közös piac, felgyorsult a gazdasá gi növekedés, csökkent a munkanélküliség, erősödött a biztonság. Bár a demokratikus intézményekbe vetett bizalom nem növekedett - amit jól jelez az uniós alkotmány francia és holland elutasítása is - összességében sokkal stabilabb az unió politikai helyzet e, mint a csatlakozás előtt. A többi új tagállam szintén nyert a csatlakozással - vélte Kovács László. Előrehaladt az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások, az infrastruktúra modernizációja. Az újak nagyon sokat nyertek a szabad mozgás, a tanulás, az e gyre szabadabbá váló munkavállalás területén is. Befejeződött a rendszerváltozás, és megkezdődött a felzárkózás időszaka - értékelte az újak csatlakozását a politikus. Például a textil A Bizottság adó- és vámügyi biztosa szerint Magyarország is a csatla kozás nyertesei között van. „Egyetlen problémát nem tudok mondani, amit könnyebben oldanánk meg, ha nem lennénk az unió tagjai" - mondta Kovács László. Kevesebb pénz jutna a mezőgazdaságra, az iparra, a fejlesztésekre. Lényegében zökkenőmentes volt a beill eszkedés, és bár lelassult a gazdasági növekedés és megugrott az infláció, ennek nincs köze az uniós tagságunkhoz. Kovács László kiemelte: Magyarország érdekérvényesítő képessége jelentősen megnőtt a csatlakozással. „Például a kínai textilinváziót uniós se gítséggel tudtuk mérsékelni Magyarországon" - érzékelteti uniós létünk egyik előnyét a politikus. A gazdasági felépítmény, mint kizárólagos perspektíva Arra a felvetésre, hogy az új magyar uniós szintű kezdeményezések - például Sólyom László erőteljes k örnyezetvédelmi fellépése, vagy a határon túli magyarokkal kapcsolatos új szempontjai - növelhetike a polgárok oldaláról a demokratikus intézményekbe vetett hitet, illetve felelősségérzetet itthon és az unióban, Kovács László azt felelte: véleménye szerin t az új tagállamok kizárólag gazdasági területén tudnak új lendületet adni a régi tagállamoknak. „Persze minden kezdeményezés, ami egybeesik az unió céljaival, üdvözlendő. Az energiaellátás biztonsága, a környezet védelme, az éghajlatváltozás elleni harc a múgy is egybeesik a márciusban elfogadott bizottsági célkitűzésekkel" - elemezte a köztársasági elnök tevékenységét Kovács. És mi van az euró bevezetésével? Herényi Károly, az MDF szakpolitikusa kérdésünkre válaszolva leszögezte: bár az uniós csatlakozás unknak vannak pozitív vonatkozásai is, a többség sajnos negatív, amiért a kormány a felelős. „Például 2004ben még reálisnak tűnt a 2010es euró bevezetése. Ma viszont ott tartunk, hogy a dátum egyre bizonytalanabb" - mondta Herényi. A magyar állampolgár oknak könnyebbé vált az utazás, a szabad helyváltoztatás, ugyanakkor a szemét is könnyebben jött Magyarországra az unióból - hívta fel a figyelmet Herényi Károly. „Sajnos hazánkban egyre több az unióban eladhatatlan termék. Nagyobb hatékonyság kell, amivel ki tudjuk szűrni a nem ide való termékeket" - mondta a politikus.
