Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-03
23 A NATO főtitkára Koszovóba látogatott Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2007. április 2., hétfő (MTI) - Koszovó függetlenségének el fogadására próbálta meg rávenni - sikertelenül - Jaap de Hoop Scheffer NATOfőtitkár a koszovói szerbség képviselőit hétfőn, amikor a NATO politikai irányítását végző Északatlanti Tanács küldöttsége élén a délszerbiai tartomány központjába, Pristinába lá togatott. A Szerb Lista Koszovóért nevű, az albán többséggel tárgyalni is hajlandó helyi szerb párt egyik vezetője, Randjel Nojkic közölte a NATO megbízottaival, hogy a tartományban maradt szerbek számára elfogadhatatlan Koszovó függetlensége, mivel a z legalizálná, politikai célok elérésének elfogadható eszközévé minősítené az erőszakot. Ha a délszerbiai tartományt függetlenné teszik - mondta , az dominóeffektust vált ki, s a hasonló problémákkal küzdő területeken hasonló megoldásokat keresnének, ami veszélybe sodorná nemcsak a Balkán, hanem Európa stabilitását is. Az albán erőszak veszélyére figyelmeztették a brüsszeli küldöttséget a Koszovó nyugati részén lévő, a világörökség részét képező, s a szerbek számára különösen szent helynek számító Vis oki Decani kolostorban is, amelyre pénteken - egyelőre ismeretlen tettesek - páncéltörő gránátot lőttek ki. Hat nap alatt ez volt a negyedik szerbek elleni "figyelmeztető" támadás Koszovóban , mutatott rá az esemény kapcsán a belgrádi sajtó. Jaap de H oop Scheffer albán vezetőkkel is tárgyalt, s ködösen fogalmazva azt mondta nekik, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem szabad elsietnie a Koszovóra vonatkozó döntést, ugyanakkor halogatni sem szabad a délszerbiai tartomány jövőjének meghatározását. A BT először kedden tárgyal Martti Ahtisaari főmegbízott javaslatáról, amely nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósuló függetlenséget ajánl a 90 százalékban albánok lakta tartománynak. Szerbia ezt mereven ellenzi, Oroszország pedig, amely nélkül nem szület het BTdöntés, egyoldalúnak és elsietettnek tartja az Ahtisaaritervet, s további tárgyalásokat javasol Szerbia és Koszovó között egy mindkét fél által elfogadható megállapodás kimunkálása érdekében. vissza Az ukrán elnök f eloszlatta a parlamentet Kijev/Moszkva, 2007. április 2., hétfő (MTI/AFP/AP/ITARTASZSZ/dpa) - Feloszlatta a parlamentet és előre hozott választásokat írt ki május 27re Viktor Juscsenko ukrán államfő. Döntését az elnök hétfőn este az állami televíziób an mondott beszédében jelentette be. Juscsenko egyenes adásban sugárzott televíziós üzenetében közölte: kötelessége feloszlatni a parlamentet, mivel tevékenysége sértette az alkotmányt. Juscsenko hétfő délután konzultációt tartott a parlament vez etésével és a frakcióvezetőkkel, miután kilátásba helyezte a törvényhozás feloszlatását. A konzultáción, amelyet az alkotmány az ilyen esetekben előír, a házelnök, helyettesei és a parlamenti képviselőcsoportok vezetői vettek részt. Az elnök a politi kai helyzetre hivatkozva a nap folyamán lemondta keddre tervezett moszkvai látogatását. A Kreml sajtóosztálya közölte, hogy Juscsenko telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az ukrán államfő a frakcióvezetőkkel tartott délutáni találkozó ele jén - a televízió jelentése szerint - ismét hatalombitorlással vádolta Viktor Janukovics kormányfőt, aki szerinte alkotmányellenesen növeli parlamenti többségét a táborába átálló Nyugatbarát képviselők toborzásával. "A többség (...) nem alkotmányos, é s illegitimmé teszi a parlament munkáját" - hangoztatta az elnök az InterfaxUkraina hírügynökség jelentése szerint. Juscsenko szombaton pártja, a Mi Ukrajnánk (NU) kongresszusán felszólalva az ország stabilitásának aláásásával és hatalombitorlással vá dolta a kormányzó koalíciót, és egy sor követelést támasztott. Így követe lte a hatalmi ágak egyensúlyának helyreállítását, s olyan törvény elfogadását, amely megakadályozza a parlamenti képviselők átülését az egyik frakcióból a másikba. A NU kongresszusa olyan határozatot fogadott el, amely felszólítja Juscsenkót a parlame nt feloszlatására és az előre hozott parlamenti választások kiírására. A parlament feloszlatására vonatkozó elnöki intések azt követően hangzottak el, hogy a kormányzó koalíció tábora az elmúlt hetekben 11 honatyával bővült, akik az ellenzék - köztük Juscsenko támogatói - padsoraiból ültek át. Az ukrán ellenzék attól tart, hogy májusra a jelenleg 260 fős kormánytöbbség háromszáz képviselőre duzzad, ami már elegendő lenne a kormánykoalíciónak az alkotmánymódosítására és az elnöki vétók leküzdésére, gyak orlatilag megfosztva minden hatalomtól az államfőt, akinek a hatásköre a 2006 elején életbe lépett alkotmánymódosítással amúgy is jelentősen csökkent. A parlament feloszlatására vonatkozó rendelet a hivatalos közlönyben történő kihirdetéskor lép érvén ybe, az ezt követő hatvan napon belül kell megtartani az előre hozott választásokat.
