Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-03
20 A nyári szünetig dönt az Európai Bizottság a nemzeti fejlesztési tervekről Hübner szerint Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti Brüsszel, 2007. április 2., hétfő (MTI) - Július végéig el kívánja fogadni az Európai Biz ottság valamennyi európai uniós tagország esetében azt a határozatot, amely az uniós támogatások felhasználását irányító főszempontokról szóló, úgynevezett nemzeti stratégiai referenciakeretre vonatkozik - erősítette meg hétfői brüsszeli sajtótájékoztatójá n Danuta Hübner, a regionális fejlesztési EUpolitikáért felelős biztos. Elmondta, hogy a tagállamok a kohéziós politikára vonatkozó rendeletekben meghatározott határideig, március 5ig eljutatták a bizottsághoz a prioritásaikat meghatározó dokumentum okat. A bizottság jelenleg vizsgálja a nemzeti stratégiai referenciakereteket: kettőt - Máltáét és Görögországét - már véglegesítették is (a bizottság határozatot fogadott el az operatív programok és az egyes alapokból származó éves összegek programonkénti felsorolásáról és az egyéb tényezőkről), Ausztria, Dánia és Németország referenciakeretéről pedig az elkövetkezendő napokban születik bizottsági határozat. Hübner hangoztatta: uniós szinten az új kohéziós politika előkészületei teljes sebességgel zaj lanak annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a fokozott növekedést és a minőségi foglalkoztatást az európai régiókban. A teljes kohéziós politika költségvetésének 90 százalékát képviselő programokról folynak jelenleg a tárgyalások. Közleményében Hübner megerősítette: az Európai Bizottság szorosan együttműködik a nemzeti hatóságokkal a nemzeti stratégiai referenciakeretek véglegesítésével kapcsolatban, melynek során a tagállamok gazdaságának modernizálására irányuló intézkedéseket leíró általánosabb nemz eti reformprogramokat összekapcsolják a munkahelyteremtést és a növekedést szolgáló lisszaboni stratégiával. - A 20072013as kohéziós politika fordulópontjához érkeztünk, ami fordulópontot jelent régióink és az Európai Unió modernizálása szempontjából is - mondta Hübner. - Ma a hozzám és Vladimír Spidla biztoshoz tartozó bizottsági szolgálatok 311,5 milliárd euró értékű programokról tárgyalnak. A cél, hogy a konkrét beruházások lehetőleg minél hamarabb megkezdődjenek. A tagállami stratégiák egyérte lmű üzenetet hordoznak - tette hozzá a biztos. A következő időszak programjai a növekedést, a munkahelyteremtést és a fenntartható fejlődést határozták meg prioritásként, továbbá lesznek olyan nagyobb beruházások, melyek a megújuló energiákra és az energia hatékonyságra, valamint európai jelentősséggel bíró infrastruktúrákra irányulnak. A korai becslések szerint uniós szinten körülbelül 200 milliárd eurót fognak közvetlenül a lisszaboni menetrendre fordítani, ebből 50 milliárddal támogatják a kutatással és fejlesztéssel (K+F) és 70 milliárddal a humánerőforrásokkal kapcsolatos programokat. Ami az úgynevezett operatív programokat illeti, a bizottság eddig 311 programot kapott meg a várhatóan összesen 441 programból (206ot az Európai Regionális Fejlesz tési Alap, 105öt az Európai Szociális Alap keretére). Az uniós tagállamok fejlettségi szintjének egymáshoz közelítését - az elmaradottabbak gyorsabb felzárkóztatását - célzó kohéziós politika költségvetése 347,4 milliárd euró a 20072013as időszakra . Ez az összeg az EU költségvetésének egyik legnagyobb tétele, 35 százaléka, és a legnagyobb ilyen típusú beruházás az Európai Unió történetében. vissza Jogerősen pert vesztett a Magyar Nemzet a HTMH volt elnökével szemben Budapest, 2007. április 2., hétfő (MTI) - Jogerősen pert vesztett a Magyar Nemzet rágalmazás miatt BálintPataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt elnökével szemben - tájékoztatta a felperes hétfőn az MTIt. A HTMH volt e lnöke azért perelte be rágalmazásért a lapot, mert 2005. augusztus 22én és azt követően is olyan cikkek jelentek meg a Magyar Nemzetben, amelyek BálintPataki Józsefet hírbe hozták egyik volt kolléganőjével, akiről a lap olyan értelemben írt, hogy férjéve l együtt a román titkosszolgálatnak dolgozott, illetve a HTMH vezetőjével való kapcsolatát arra használta fel, hogy szabotálja a határon túli magyaroknak szánt állami támogatásokat, egyben titkos információkhoz jusson. A sajtóban hatalmas visszhan got kiváltó kapott cikkekben az is szerepelt, hogy a HTMH volt elnöke nem esett át a nemzetbiztonsági átvilágításon. "A most véget ért jogi eljárás során egyértelműen kiderült, hogy a Magyar Nemzet cikkeiben valótlanságokat közölt, valamennyi, emberi és köztisztviselői hitelemet megkérdőjelező állítása vagy sejtetése minden alapot nélkülözött" - fogalmazott BálintPataki József. A perben tavaly szeptemberben a Fővárosi Bíróság már első fokon bocsánatkérésre és az első oldalon történő helyreigazítá sra kötelezte a Magyar Nemzetet, valamint további kártérítést állapított meg.
