Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-26
22 Szili ezután Josip Jurisiccsal, Szarajevó alpolgármesterével megtekintette a régi városházát, amelynek felújításához - ami folyamatosan zajlik - 100 ezer euróval járult hozzá a magyar állam. Az alpolgármester elmondta: ha elkészül az épület, akkor egy kongresszusi közp ontnak is helyt ad majd. Ebben lehetőség lesz a problémák tárgyalásos megoldására, ami elősegítheti, hogy "ne történjen más városokkal az, ami Szarajevóval megtörtént". Vállaljuk a közvetítői szerepet - közölte Jurisic. Szili Katalin boszniai tárgyalásain ak első napján, kedden - miután találkozott a boszniai képviselőház elnökével - történelmi pillanatnak nevezte, hogy 17 év után újra magyar házelnök látogatott Szarajevóba. A magyar házelnök és Nicola Spiric boszniai miniszterelnök megbeszélésein elsősorb an gazdasági kérdések kerültek szóba. A boszniai miniszterelnök támogatást kért ahhoz, hogy minél több befektető jöjjön az országba, köztük magyar vállalkozók is. A megbeszélésen részt vett Lőrincze Péter, a TriGránit elnökhelyettese, aki befektetési szán dékukról tájékoztatta a boszniai miniszterelnököt. A szerdai program és egyben a boszniai látogatás azzal zárul, hogy a házelnök találkozik a magyar kolónia tagjaival Szarajevóban. vissza Enter, Moldova − Magyarország veze ti az EU úttörőnek szánt chisinaui vízumközpontját Népszabadság • Dési András • 2007. április 26. Az Európai Uniós tagságtól még beláthatatlanul messze van Moldova, az egykori szovjet tagköztársaság állampolgárai előtt azonban kinyílt az unió ajtaja: m ostantól könnyebb lesz vízumhoz jutniuk. A chisinaui magyar nagykövetségen tegnap ünnepélyesen átadták az EU első vízumátvevő központját: a számítógépes rendszert elindító enter gombot együtt nyomta meg Vladimir Voronin moldovai elnök, Franco Frattini, a brüsszeli Bizottság alelnöke, Göncz Kinga magyar és Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter. A magyar vezetésű, az EUban úttörőnek számító projekthez csatlakozott Ausztria, Szlovénia, Lettország, Dánia. Hamarosan bekapcsolódik Észtország, svéd és luxembu rgi részről is komoly érdeklődés mutatkozik. A vízumátvevő központ (angol rövidítéssel CAC) komoly magyar diplomáciai siker, s egyben újabb pozíciószerzés a Románia és Ukrajna között elterülő 4,5 millió lakosú országban. Bukarest - késve ébredve – ugyan i gyekezett magának megszerezni a projektet, de Brüsszel és Chisinau egyaránt a „kivitelezésre” elsőként jelentkező magyarokhoz ragaszkodott. – A románok csak úgy nyithatnak vízumközpontot, ha az teljes mértékben illeszkedik a magyar vezetésű CACba – hangsú lyozta tegnap Frattini, arra biztatva a többi EUtagállamot, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. - A vízumközponttal az EU moldovai jelenlétét erősítjük a mindennapokban – mondta a megnyitón Göncz Kinga. A magyar jelenlét eddig is jelentős volt itt: B ánfi Ferenc rendőr dandártábornok irányítja az EU - tizenhárom magyar határőr, és vámtisztet is soraiban tudó határellenőrző misszióját, Mizsei Kálmán lett az unió moldovai főképviselője. Az uniós integrációra törekvő Moldovában a 27 EUtagállam közül mindössze hétnek van külképviselete, ezek közül is csak a németek és a franciák adnak ki vízumokat. A CAC könnyebbséget jelent sok helyi polgárnak, nekik osztrák vagy dán vízumokért eddig több száz kilométerre, Bukarestbe vagy Kijevbe kellett utazniuk. A helyzetet bonyolítja, hogy Románia 2007. januári EUcsatlakozásával a moldovaiak csak vízummal mehetnek a szomszédos országba. A CAC azok számára is nyitva áll, akik a vitatott státuszú, orosz békefenntartók által védett, szakadár Dnyeszterentúli területe n élnek. A központ – amely Magyarország jövő januártól esedékes schengeni tagságával már vízumokat is kiad – felkészülés 2009re is: ekkortól a schengeni vízumot kérelmezőktől biometrikus adatokat, így ujjnyomatot is vesznek majd. Mindez komoly beruházást igényel, a partnerországok azonban a CAC révén jelentős pénzeket takaríthatnak meg.
