Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-26
20 hogy a lehető leggyorsabban megszületik a döntés. Olli Rehn, az EUbizottság bővítési biztosa pedig arra kérte az ENSZkül döttség tagjait, hogy a BT "olyan határozatot hozzon, amely nemzetközi legitimitást és törvényi alapot ad az Európai Unió koszovói munkájához." A NATO 16 ezer katonát állomásoztat a nemzetközi jog szerint elméletileg Szerbiához tartozó, de a valóságba n a nemzetközi közösség által igazgatott Koszovóban a biztonság garantálására, az Európai Unió pedig a civil feladatok ellátásában, a közigazgatás fejlesztésében, a gazdaság újraélesztésében játszik majd kulcsszerepet a következő években. Így mindkét szerv ezet véleménye kulcsfontosságú lehet az ENSZ BT döntésének előkészítésében. A BTküldöttség látogatását Oroszország kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy Martti Ahtisaari Koszovó státusára vonatkozó, "ellenőrzött függetlenséget" szorgalmazó javaslata e gyoldalú, csak az albán érdekeket veszi figyelembe, a szerbek panaszait, igényeit nem. Oroszország azt hangoztatja, hogy olyan megoldást kell találni Koszovóra, amelyet albánok és szerbek is el tudnak fogadni, s ennek érdekében tovább kell tárgyalni. Az Eg yesült Államok és az EU vezető hatalmai viszont a jelek szerint a koszovói függetlenség megadásával minél előbb le akarják zárni a kérdést. Koszovó sorsáról várhatóan még komoly viták lesznek az ENSZ BTben: Moszkva vétóval fenyeget, s több nem állandó tag (mint például DélAfrika, Ghána, Kongó, Indonézia) szintén szeptikus, mert tart attól, hogy ezzel precedenst teremtenek a határok megváltoztatására. Az ENSZküldöttség Brüsszelből Belgrádba utazott tovább, majd pénteken Koszovóban folytat megbeszélése ket, s a körutat Bécsben fejezi be, ahol Ahtisaarival találkozik. vissza Az RMDSZ arra kéri választóit, hogy ne támogassák Traian Basescut a népszavazáson Bukarest, 2007. április 25., szerda (MTI) - A Romániai Magyar De mokrata Szövetség (RMDSZ) arra kéri választóit, hogy ne támogassák Traian Basescu felfüggesztett román államfőt a leváltásáról szóló népszavazáson, ugyanakkor pozitív, nem egy személy ellen irányuló kampányt folytat majd - ezt Markó Béla, a magyar érdekvéd elmi szervezet elnöke jelentette ki szerdán Bukarestben. A politikus azt követően nyilatkozott a médiának, hogy az RMDSZ Állandó Tanácsa megvitatta, milyen stratégiát kövessen a május 19i népszavazást megelőző kampányban. Kifejtette: nem mondják meg választóiknak, hogyan szavazzanak, de a kampány ideje alatt kifejtik, hogy nem támogatják Traian Basescut, illetve azt a demokrácia- és köztársaságellenes koncepciót, amelynek irányába taszítja az országot. Az RMDSZ nem mozgósítani kívánja a romá niai magyarságot, hanem tájékoztatni arról, hogy mit gondolnak az államelnökről, a köztársasági eszméről és a demokrácia alapelveiről. "Pozitív kampányt folytatunk olyan értelemben, hogy egy bizonyos eszme mellett kívánjuk letenni voksunkat" - tette hozzá Markó. Közölte: nem szerveznek majd népgyűléseket, de kampány idején általában növekszik a közvélemény érdeklődése a politika iránt, és éppen ezért felhasználják a közszolgálati médiában rendelkezésükre bocsátott adásidőt, illetve sűrűbben jelen leszn ek a magyar közösség különböző rendezvényein. vissza Az EP sürgeti a horvát EUcsatlakozást Echo TV 20070425 19:17 Jól halad Horvátország az európai uniós csatlakozás felé vezető úton – állapította meg az Európai Parla ment szerdai strasbourgi plenáris ülésen elfogadott jelentés, mely szerint még a 2009. évi EPválasztás előtt dönteni kellene az ország belépéséről. A vitában felszólalva SzentIványi István (SZDSZ) hangoztatta: világossá kell tenni, hogy "az uniós int ézményi reformok nem használhatók ürügyként Horvátország felvételének indokolatlan halogatására". Schmitt Pál (FideszMPSZ) az EUHorvátország parlamenti vegyes bizottság elnökeként arra hívta fel a figyelmet, hogy "Horvátországra a vele szomszédos nyugatbalkáni országok, amelyek szintén célul tűzték ki az uniós csatlakozást, mint követendő példára tekintenek". Horvátország 2005 októberében kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A 35 csatlakozási fejezet átvilágítása 2006 októberében lezárult, a tárgyalásokat formálisan hat fejezetben kezdték meg, kettőben (tudomány és kutatás, valamint oktatás és kultúra) pedig már ideiglenesen le is zárták.
