Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-03
12 Bugár Béla élesen bírálta Csáky Pált, mivel megválasztása után közvetlenül a frissen elfogad ott alapszabály módosítását javasolta. „Az alapszabályelőkészítő bizottság munkáját verik szét ezzel” – mondta Bugár. Cáfolta, hogy sértve érezné magát. „Továbbra is a párt tagja maradok, továbbra is a parlamentben leszek, sőt továbbra is azt fogom mondan i, hogy minden magyarnak az MKPt kell erősítenie, és minden magyarnak még egy szlovákot is magával kell hoznia” – tette hozzá a volt elnök. Az MKP új elnöksége • Elnök Csáky Pál • Elnökhelyettes, külügy Berényi József • Az Országos Tanács elnöke Farkas Iván • Alelnökök: • Közigazgatás Zachariáš István • Gazdaság és régiófejlesztés Farkas Pál • Mezőgazdaság és vidékfejlesztés Miklós László • Oktatás Szigeti László • Stratégia és programalkotás Duray Miklós • Kulturális Biró Ágnes • Szociális Sárközy Klára • Egészségüg y Hugyivár Imre • Elnökségi tagok: Gál Gábor, Ladányi Lajos, Angyal Béla, Csúsz Péter, Hamerlik Richárd, Köteles László vissza Bugár elnökként kommentár nélkül végignézte, hogyan szervezik ki alóla a pártot − Eltakarították Bugárt is! Új Szó 2007.04.02. Bugár Béla puccsszerű eltakarításának, s a párt eddigi vezető testületei totális kisöprésének tényén s majdani következményein az sem változtat, hogy miféle librettó hozta a sikert a palotaforradalmi dalárdának. Ez a törté net legfeljebb azt tanúsítja, milyen értelmi szinten is leledzik jelenleg a belterjes közönség, vagyis az MKP országos tagsága! A sikerittas főszereplők azonban jó, ha megjegyzik, korántsem a párt választóitól kaptak vastapsot, hanem az alapszervezeti küld öttektől. Az esemény sok tanulsága közül ez az egyik. A másik azt a közhelyet idézi, hogy addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik… Amely elcsépelt szentencia elsősorban Bugár Bélára vonatkozik, hiszen Duray és Csáky „operettje” aligha valósulhatott volna meg nélküle. Bugár volt ugyanis az a politikus, aki elnökként tulajdonképpen említésre méltó kommentár nélkül nézte végig, hogy miként szervezik ki alóla a pártot. Az ún. pártbéke naiv barátjaként pedig végig azon bujtogatók kezére játszott, akik vál ogatatlan eszközökkel a kezdetektől az MKP totális eluralására törekedtek. Ennek a folyamatos társrendezői közreműködésnek egyik hírhedt precedense például a koloni pártalapszervezet 2002es feloszlatása volt. Amelyre csak azért került sor, mert a szóban f orgó alapszervezet elnöke szembe merészelt fordulni egy Ladányi Lajos nevű emberrel, aki a szóban forgó térségben máig Duray kreatúrája. Bugár már e botrány előtt, s persze utána is, nyugodtan respektálta, milyen módszeresen szalámiznak le mellőle mindenki t, akivel szemben csak a gyanúja is felmerülhetett, hogy egy esetleges hatalmi kenyértörés esetén őt támogatnák. Lásd azon kártékony renitenseknek kikiáltott párttagok szégyenletes kiakolbólítatási procedúráit, akik, akár alapszervezeti szinten is, veszély t jelenhettek a Durayféle kiszorítósdi remélt sikerére. Bugárt tehát pártelnöksége egész időszakában a hírhedt „egy lépést előre, kettőt hátra” mottója jellemezte. A minapi hatalmi harc végkifejlete tekintetében az sem lehet hát a mentsége, hogy esetleg a jó szándék vezérelte volna őt mindvégig. Csáky majdani regnálásáról pedig egyelőre csak annyit érdemes megjegyezni, hogy azért nem lehet különb a Deákné vásznánál ő sem, mert mindvégig az MKP második embere volt. Tehát korántsem valami idegen bolygóról csöppent most az elnöki székbe. Amint azok a régiúj elnökségi tagok sem, akik karriervágyból, vagy éppen csak jobb híján álltak át a palotaforradalmi színjáték zászlaja alá. Tény, az olyannyira deklarált fiatalítási szándékhoz képest tulajdonképpen egy nyugdíjasklubot idéző új vezetőségnek korántsem lesz nehéz a dolga kezdetben, hiszen ellenzéki pozícióból egyelőre azt mondanak, s csinálnak majd, amit akarnak. Akár többször is beugorhatnak például, frissen szervált nagybőgőjükbe! Nyugodtan
