Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-24
20 – A fenti megjegyzéseim a hozzám beérkezett visszajelzésekből fakadnak. Hegyel i Attila felhívásai ironikus jellegűek voltak. Ezért még azok is lemondtak a hazamenésről, akik tervezték. Nagyon nehéz volt ezek után bátorítani és segíteni a csángó fiatalokat, hogy visszatérjenek Moldvába. Ennek ellenére azért sikerült irányítanom a sze rvezethez friss csángó munkaerőt. Te hogy viszonyulsz személy szerint ahhoz a kimondott vagy kimondatlan elváráshoz, hogy gyertek haza? – Én a magam felkészítésével, a munkahelyemmel épp annyit tudok segíteni, amennyit az erőmből és a kapcsolataimból kitelik. Soha n em éreztem több elvárást az ottaniaktól. Egyébként én, amióta Magyarországra jöttem (1991ben), mindig kerestem az utat a hazakerüléshez. Amióta megházasodtam (2000 decembere), azóta már más formában teszem, amit teszek ezért a népért. Tudom, nagyon kevé s, és nem fogom élvezni a munkám gyümölcseit, csak kis részben. Minden tettnek megvan a következménye, minden tett a jövőt formálja. Amennyire tehetem, mindig kikérem a tapasztaltabbak véleményét, és soha nem teszek semmit, ami "turbulenciát" okozhat a csá ngó népnek. Csak róluk tudok beszélni, mert őket ismerem, és tudom fájdalmaikat, hiszen velük együtt éltem meg életemnek több mint felét. És folyamatosan érzékelem a változásokat: ami természetes, azt hagyni kell bekövetkezni, ami nem, az ellen tenni kel l. Hegyeli: lejárt a "süket viták" ideje Hegyeli Attilát , a csángó oktatási program vezetőjét szerettük volna rábírni, reagáljon egy terjedelmesebb írásban a személye elleni bírálat okra, ám közölte: szerinte a csángó levelezőlistán is folyó “süket viták nak” az ideje lejárt, és azoknak, akik valóban tesznek valamit csángó ügyben, azoknak nincs idejük erre a szócséplésre. Kérdésünkre kifejtette: számára egyértelmű, hogy azok, akik a csángó etnobizniszből élnek, az MCSMSZ munkája révén lassan teret veszíten ek. “Sok sikert kívánok a budapesti jajgatáshoz. Mi, akik Moldvában terepmunkát végzünk, bebizonyítottuk, hogy ha valaki valamit tenni akar, annak előbbutóbb ez sikerülni fog, mert a román hatóságokkal is lehet tárgyalni és lehet eredményeket elérni, te rmészetesen a helyszínen, és nem a távolból siránkozva. Aki tud nekünk segíteni, annak örülünk, aki meg nem segít, az legalább ne hátráltasson. A csángók problé máját sem Budapestről, sem Csíkszeredából, sem Kolozsvárról nem lehet megoldani, a csángók probl émáját Moldvában kell kezelni” - szögezte le Hegyeli. Mit értesz azalatt, hogy “a vallási, erkölcsi és morális alapot kell előbb visszaállítani Csángóföldön, amire azut án lehet építeni, mert ez a szilárd pillérje az ottani munkának”? Értsem úgy, hogy szerinted a magyar nyelvű misék elsőbbséget élveznek a magyar iskolai oktatással szemben? – Erre csak azt tudom mondani, hogy a Moldvában élő csángó magyarság identitása a vallásával azonos. Az én tanácsom azok részére akik eredményt szeretnének elérni munkájukban a csángómagyarok közt, hogy vegyék figyelembe ezt a tényt, és akkor közelebb kerülnek a sikerhez. Szerinted érdemes (és ha igen, miért) ezekkel a folyamatokkal – migráció, szekularizáció – szembefordulni? – Az ezekkel a folyamatokkal való szembefordulás csak akkor járhat pozitív eredményekkel a csángóság számára, ha megfogható alternatívákat mutatnak fel. Nem félek attól, hogy a csángóság nem ébred rá arra: ki kell kerülnie végre abból a csapdából, ami évek óta hátráltatja és csak sötét zónákba evezteti. Akinek nincs tudása (információja), az nem tud választani. Információáramlásról viszont még nem beszélhetünk ezen a területen. Jó lenne megélni egyszer ezt a napot, pedig csak hiteles emberek kellenek hozza. Levélváltás Az alábbiakban a csángó levelezőlistára küldött emailekből közlünk részletet. Részlet Bogdán Tibor leveléből Ami az oktatás felelősének - Hegyeli Attilának - a lemondási szándékát illeti, én színjátéknak, taktikai lépésnek tekintem. Mindez arra szolgálhat, hogy előnyt és sajnálatot váltson ki. (…) Lehetséges, hogy őt is hazahívták már, mint ahogyan ő is cikkezett a "Gyertek haza!" jelszóval. Részlet Hegyeli Attila válaszából Én komolyan gondoltam azt a felhívásomat, amikor arról írtam a csángó származású fiatal értelmiségieknek, hogy jöjjenek h aza. Az olyanok - mint te is - akinek családja van ott kint, nyilván már nem fog hazajönni. De legalább a friss végzõsök elgondolkodhatnának ezen a lehetőségen. Ha neked így tetszik: igen, kicsit ta ktikai játék is a lemondásom: gyertek haza és vállaljátok! Itt a lehetőség.
