Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-23
28 előrel épésnek nevezte, hogy Romániában immár bármely állampolgár közvetlenül a bírósághoz fordulhat diszkriminációellenes ügyben, és nem feltétlenül a CNCDhez, ugyanakkor a bíróságnak ki kell kérnie a szakhatóság véleményét. Horváth István kolozsvári szociológ us kérdésünkre elmondta: a TÁRKIkutatás eredményét egy 1998ban készített felmérés is alátámasztja, hiszen abban is nagyon alacsony volt azoknak az aránya, akik közvetlenül megtapasztalták a diszkriminációt, vagy azt nyilatkozták, hogy diszkriminálták őke t. A kolozsvári Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjának igazgatója ugyanakkor hozzátette, az európai országok tapasztalatai – amelyek egyaránt érvényesek a romániai össztársadalomra és a magyar kisebbségre – is azt mutatják, hogy az egyének általában nem tudják pontosan, mi az a diszkrimináció. “„Tudják, mi az, hogy kellemetlen érzés, de azt már nem tudják pontosan, hogy ez etnikai megkülönböztetés. Vagyis az emberek vannak annyira értelmesek, hogy tudják, nem minden eset minősíthető diszkriminációnak, ami t ők szubjektíve kellemetlenül élnek meg. A diszkrimináció szubjektív érzése a romániai magyar, de általában a romániai népesség körében általában arról szól, hogy nem tudják, milyen törvények léteznek, és mi minősíthető diszkriminációnak, illetve mi nem” – szögezte le lapunknak a társadalomkutató. Horváth István felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában 2000től intézményesült a diszkriminációellenes küzdelem, egyre többen ismerik a törvényeket, tudják, hol kell jelenteni a diszkriminatív eseteket, létezi k érdemi sajtópropaganda, tehát jóval nagyobb a tudatosság azok részéről, akik körében felmerülhet a diszkrimináció ténye. „A mostani felmérés reálisan tükröz két állapotot. Az emberek még mindig nem eléggé érzékenyek a diszkrimináció különböző megnyilvánu lási formái iránt, másrészt azokat, akik általában gyakorolják a megkülönböztetést, valamennyire visszafogta a romániai diszkriminációellenes kampány, tudatosítva bennük, hogy ők diszkriminálnak. Ellentmondásosan hangzik, de a tudatlanság, valamint a tudat osítási kampány játszik szerepet abban, hogy egyre kevesebb ember érzi hátrányos helyzetben magát” – állapította meg a Krónikának Horváth István. Érvelése alátámasztására a szociológus elmondta: az EUtagállamokban tavaly készített felmérés szerint azokban az országokban, ahol megfelelően tematizálták a diszkriminációt, szélesebb rétegek tudnak beazonosítani bizonyos helyzeteket megkülönböztetőként. „A modern társadalomban az egyenlőségeszmény és az ennek kapcsán létező törvények nem mindig hatolnak le a le gmélyebb rétegekig, azokig, akik a leginkább ki vannak téve olyan szintű hátrányos megkülönböztetésnek, amelyek az egyenlőségeszmény ellenében hatnak” – jelentette ki a kolozsvári szociológus. vissza Odaveszett forintmillió k Hírkereső.ro 20070420 Forrás: Krónika, Lázás Lehel Nem sikerült betartania a határidőket a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézetnek. Bürokratikus akadályok miatt nem tudta tartani a támogatási szerződésben megszabott határidőket a Kolozsvári Magyar E gyetemi Intézet (KMEI), ezért az Apáczai Közalapítvány kénytelen volt úgy dönteni: eláll az intézet által Kolozsvárra tervezett Szakkollégiumi Központ építésének finanszírozásától. A KMEI ezáltal 150 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást veszít ett el. „Mindannyian borzasztóan sajnáljuk, hogy nem támogathatjuk a KMEI elképzelését, de az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának nem volt más választása” – közölte a Krónikával Stark Ferenc. A kuratóriumi elnök szerint több oka is van annak, hogy visszal éptek az Erdélyben egyedi terv megvalósításának finanszírozásától. „A KMEI nem tudta időben beszerezni az engedélyeket, így világossá vált, hogy nem tudja betartani az ingatlan megépítésének 2007. októberi határidejét” – magyarázta Stark, hozzátéve, hogy a közalapítvány is pályázati úton kapta az erdélyi felsőoktatási intézményre megítélt összeget, amivel a megszabott határidőre kellett volna elszámolnia. A magyar kormány tavaly a közalapítványok megszüntetéséről döntött, ennek következtében az Apáczai Köza lapítvány is tevékenységének utolsó szakaszában van. „Talán még ki lehetett volna tolni a határidőt a KMEI kérésének megfelelően, ha nem lennénk kénytelenek beszüntetni működésünket” – vélekedett az elnök. Egyedi épületet terveztek A Babeş – Bolyai Tudomán yegyetem (BBTE) magyar tagozatának egyes szakjai mellett működő háttérintézmények szövetségeként 2004ben megalakult Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet közvetlenül
