Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-23
14 A "gondolkodási idő" lejárt A 2004 és 2007 között tizenkét új taggal bővülő Európai Unió a franciák és hollandok által népszavazáson elutasított alkotmányos szerződés kudarca, majd az az utáni "gondolkodási idő" lezárása utá n újból a belső reformokra, az intézmények és a döntéshozatali rendszer megújítására összpontosít. Ezt a külpolitikai szakzsargon az együttműködés elmélyítésének nevezi. A római szerződés ötvenedik évfordulóján elfogadott berlini nyilatkozat megerősíti a b első megújulás igényét, és célként tűzi ki, hogy a tagállamok 2009ig egy megújított közös jogi és szerződéses alapra helyezzék az Európai Unió működését. Az unió elsődleges szempontjait jól érzékelteti az a tény, hogy a nyilatkozat még csak meg sem említi a bővítés kérdését, jóllehet, ebben a pillanatban két országgal (Horvátország és Törökország) folytat csatlakozási tárgyalásokat, és további ötre (Albánia, BoszniaHercegovina, Macedónia, Montenegró és Szerbia) potenciális tagjelöltként tekint. A közös parlamenti delegáció által márciusban elfogadott nyilatkozat Horvátország teljesítményét a legtöbb területen pozitívan értékeli az EUtagság kritériumainak teljesítését illetően. Erről a részben politikai, részben gazdasági feltételrendszerről az EU 1993a s koppenhágai csúcsértekezletén határoztak. A dokumentum emlékeztet arra, hogy a horvát gazdaság kiegyensúlyozott módon, 4,6 százalékkal bővült 2006ban, miközben a munkanélküliség hét éve nem volt ilyen alacsony szinten, az infláció újra csökkenni kezdett , és a költségvetés állapota is konszolidálódott. Felhívja azonban a figyelmet, hogy következetesen végre kell hajtani a gazdaságátalakítási programot, elsősorban a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának javítása, a magas külső adósságállomány lefaragása é s a veszteséges vállalatok állami támogatásának megszüntetése révén. A nyilatkozat pozitívan értékeli a menekültek visszatérésének folyamatát, a háborúban lerombolt ingatlanok újjáépítését, valamint az eredeti tulajdonosoknak történő visszaszolgáltatást, é s elismerően szól a kisebbségek helyzetének javítására tett intézkedésekről is. A nyilatkozat külön fejezetben foglalkozik a regionális együttműködés és a szomszédságpolitika terén elért eredményekkel, és kiemeli Horvátország stabilizáló szerepét a régióba n, amelyre az uniós tagságot célul kitűző nyugatbalkáni országok követendő példaként tekintenek. Több kritikát kapott az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformjának vontatottan haladó folyamata, valamint a korrupció elleni küzdelem hiányosságai, e zt a közös nyilatkozat a kormányzat előtt álló egyik legnagyobb feladatnak tartja. A dokumentum üdvözli a kormány által kidolgozott meggyőző és távolra mutató korrupcióellenes stratégiát, valamint a korrupció és szervezett bűnözés visszaszorítását szolgáln i hivatott, horvát nyelven USKOK néven rövidített szervezet felállítását. A közigazgatási reform felgyorsítására a kormány szintén egy új, 2007 első felében beindítandó programot dolgozott ki. Az igazságszolgáltatással kapcsolatban a dokumentum részletesen felsorolja a hiányosságokat, és további intézkedéseket vár, egyebek mellett a még mindig több mint egymillió lezáratlan ügy csökkentésére, a bíróságok függetlenségének biztosítására, a szakképzés, valamint a bírói testület modernizációhoz való hozzáállásá nak javítására. Az e téren elvégzett munkáról a közös parlamenti bizottság első kézből, a Horvát Bírók Szövetségénél tett látogatás alkalmával tájékozódhatott. A követelmények és a belső reformok befejezése A zágrábi tárgyalások az EP képviselőiben meg erősítették azt a képet, hogy Horvátország továbbra is elszántan készül a csatlakozásra, a horvát kormány pedig minden tőle telhetőt megtesz, hogy megfeleljen a követelményeknek. Csak remélni tudjuk, hogy az idén ősszel esedékes parlamenti választások miat t a kormány nem adja fel céltudatos magatartását, és a következő kormány sikerrel vezetheti déli szomszédunkat az Európai Unióba, még az évtized vége előtt. Ehhez azonban annak a feltételnek is teljesülnie kell, hogy az EU befejezze belső reformjait, és ké szen álljon a további bővítésre. Meggyőződésem, hogy a négy és félmilliós, önmagát mindig is európainak tekintő horvát nemzet a teljes jogú tagság elérése után történelmével, kultúrájával és a magyarok által különösen megbecsült szép tájaival igazi hozzáad ott értéke lesz az Európai Unió huszonhét országot számláló közösségének. vissza Schmitt Pál a Fidesz Európai parlamenti képviselője
