Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-13
14 Janukovics csütörtöki nyilatkozatával vélhetően arra reagált , hogy Viktor Juscsenko előző nap - Vitalij Hajduknak, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkárának tájékoztatása szerint - közölte, hogy kész tárgyalni a jelenleg május 27re kitűzött előre hozott választások időpontjáról. Az alkotmány értelmében az előre hozott választásokat a parlament feloszlatásától számított 60 napon belül meg kell tartani. Az ukrán sajtó tudni véli, hogy a parlamenti választásokat várhatóan őszre halasztják, hogy a politikai erőknek legyen idejük felkészülni. "Szeptemberben vag y októberben tartják a választásokat" - írta csütörtökön az Ekonomicseszkije Izvestyija című napilap Vaszil Hara oroszbarát parlamenti képviselőre hivatkozva. vissza Két dudás Ukrajnában FigyelőNet 2007. április 12. Fogas Krisztina Ellenzéki politikusok átcsábításával akar kétharmados többséget elérni Janukovics, ezért nem örül Juscsenko döntésének az új választások kiírásáról. Az osztrákok segítségül hívása jó ötletnek tűnik – fogalmazott lapunknak adott interjújá ban Deák András György, a térség szakértője, a Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa, aki szerint az ukrán társadalom nem igazán fogékony a NATOhoz való csatlakozásra. Az ukrán kormányfő és államfő viszonya akkor mérgesedett el végleg, amikor Juscsenko bejelentette a parlament feloszlatását, mert egyre többen vándoroltak át az oroszbarát Janukovicsot támogató erők táborába. Mi volt az átállás oka és hogyan tudtak eddig együtt dolgozni? Juscsenko és Janukovics valójában eddig sem tudott megfelelően együ tt dolgozni. Viszonyuk 2004 őszén romlott meg, amikor elnökjelöltekként egymás ellenfelei voltak, azóta pedig folyamatos hatalmi harcok jellemzik viszonyukat. A parlament feloszlatásával Juscsenko tulajdonképpen már a kormány hatalomra kerülése óta fenyege tőzik, de eddig azért nem tette meg, mert volt veszteni valója. Mostanára azonban a Janukovicskormány már közel került ahhoz, hogy kétharmados többséget szerezzen a parlamentben, és Juscsenko tisztában volt azzal, hogyha ez sikerül, az teljesen megbénít aná az elnök hatalmát. Janukovics 2006ban egyszerű többséggel került hatalomra és azóta folyamatosan arra törekedett, hogy minél több embert csábítson át a három frakcióból álló koalíciójába, többek között Juscsenko szétesett pártjának hívei közül. A na rancsos forradalom révén az ukrán nép már szakított a Moszkvabarát vezetéssel, most mégis Janukovics hívei vannak többségben az utcai tüntetők között. Mennyiben határozza meg a jelenlegi politikát a Moszkvához fűződő viszony? Figyelembe kell venni, hogy a narancsos forradalom nem volt meggyőző és tulajdonképpen kettészakította az országot. Akkor egy korrupt, alacsony hatalmi presztízsű elnökkel (Kucsma) szemben Juscsenko reménysugárnak tűnt az emberek számára, ráadásul az egész elnökválasztást egyfajta id entitáskérdéssé tették a keletnyugat szembenállás alapján. Azóta a társadalom számára kiderült, hogy ez a hatalom sem sokkal jobb, mint elődje és számos problémát nem sikerült megoldani. Nem csoda, hogy a nép csalódott, hisz a narancsos koalíció már kétsz er is szétesett azóta. Viktor Janukovics ukrán miniszterelnök szerint az elnökkel kötendő megállapodás egyik lehetséges pontja a parlament feloszlatásáról kiadott rendelet végrehajtásának felfüggesztése lenne. Mennyire jelentene megoldást az, ha továbbra is a jelenlegi felállásban működne tovább a parlament? Véleményem szerint semmiképpen sem jelentene megoldást, maradna a hatalmi harc, a kormány pedig egy idő után kétharmados többségre tenne szert, az elnök mozgástere így teljesen leszűkülne. Kérdés azon ban, hogy a közös ellenségkép elmúltával Janukovics tábora mennyire maradna egységes.
