Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-12
10 a parlament feloszlatásának alkotmányos normakontrollját kérő beadvány elbírálásában. Viktor Janukovics ugyanakkor azt mondta, kivárják az alkotmánybíróság döntését, bármi is legyen az, és csakis jogi síkon kívánnak továbblépni. Egyúttal híveit is jogkö vető, demokratikus magatartásra szólította fel a miniszterelnök. Az ukrán kormány szerdán határozatot fogadott el, amelyben leszögezi, hogy nem teljesíti a nemzetbiztonsági tanácsnak az előre hozott választások finanszírozására vonatkozó határozatát él etbe léptető elnöki rendeletet. A döntést Olekszadr Lavrinovics igazságügyminiszter azzal idokolta, hogy a kormány nem hajlandó tudatosan megsérteni a költségvetési és a választási törvényt. Az ukrán tömegtájékoztatási eszközök előzőleg - Viktor Juscs enko államfő nyugati újságíróknak adott interjújára hivatkozva - arról számoltak be: az elnök 15 pontos javaslatot dolgozott ki, hogy kompromisszumra jusson Janukovics kormányfővel, akivel megállapodott arról is, hogy elképzeléseiket addig nem hozzák nyilv ánosságra, amíg nem vitatták meg. A Függetlenség terén az oroszbarát miniszterelnököt, Viktor Janukovicsot támogató Régiók Pártjának hívei, valamint szocialista és kommunista tüntetők gyűltek össze már kora reggel mintegy háromezren, kékfehér, illetve rózsaszínű és vörös zászlók alatt, hogy tiltakozzanak Viktor Juscsenko elnöknek a parlamentet feloszlató rendelete ellen, amelyet alkotmány- és népellenes döntésnek tartanak. Délutánra a tömeg több tízezresre duzzadt, egyes források szerint a tüntetők lét száma elérte az 50 ezret. A Nyugatbarátnak tekintett Juscsenko államfő néhány ezer híve ugyanakkor az ukrán főváros Európa terén kezdett gyülekezni, hogy a nap második felében narancsszínű lobogói alatt az alkotmánybíróság elé vonuljon, az elnöki rend elet, illetve a politikai nyomásgyakorlásra panaszkodó alkotmánybírák támogatására. Lech Kaczynski lengyel államfő Rigában úgy vélte, hogy Ukrajna 2020ig csatlakozik az Európai Unióhoz. Kaczynski szerdán nyolc uniós államfőnek a lett fővárosban tartot t találkozóján kijelentette, hogy véleménye szerint Ukrajna a következő 1013 évben eleget fog tenni a belépéshez szükséges követelményeknek. A lengyel elnök hangot adott annak a nézetének, hogy az EU NyugatBalkán felé történő bővítése mellett keleti irán yban is tágítani kellene a közösség határait, ami nem kizárólag Ukrajnát érintené. - Nincs racionális ok arra, hogy az uniót a jövőben mindössze 27 tagállamú közösségre korlátozzák - mondta. "A természeti kincsekben bővelkedő Ukrajna belépését követően az EU legnagyobb államaként mindenképpen erősítené a közösséget" - fejtette ki Kaczynski Rigában egy nyilvános pódiumbeszélgetésen. A NATO és az EU tagjaként Ukrajna a keleteurópai térség stabilitásához is hozzájárulna - tette hozzá. Elődje, Aleksand er Kwasniewski, aki 2004ben is közvetített az ukrajnai válságban, kijevi magánlátogatásán Janukoviccsal találkozva komoly aggodalmát fejezte ki az ukrán belpolitikai helyzet miatt. Gediminas Kirkilas litván kormányfő szerdán felajánlotta Vilnius segít ségét az ukrajnai válság megoldásához. A kormányfő, aki csütörtökön Ukrajnába utazik, újságíróknak elmondta: álláspontját egyeztette Valdas Adamkus államfővel. "Ukrajnának magának kell demokratikus megoldást találnia a kialakult válságra, anélkül, hogy sér ülne integrációja a NATO- és EUstruktúráiba" - mondta Kirkilas. vissza Szlovákia legfőbb ügyésze szerint Csáky beadványa nevetséges Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2007. április 11., szerda (MTI) - Szlovákia legfőbb ügyésze áprilisi tréfának minősítette Csáky Pál beadványát, aki azt kérte, hogy az ügyészség vizsgálja meg, vajon törvényes módon járte el az a közvéleménykutató ügynökség, amely magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok nemzetiségi hova tartozását is vizsgálva mérte fel, vajon Csáky Pált vagy Bugár Bélát látnáke szívesebben a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöki székében. Csáky március utolsó napján, az MKP tisztújító közgyűlésén 14 szavazat többséggel került a magyar párt élére, melynek Bugár Béla addig közel kilenc éven át volt az elnöke. A Markant nevű ügynökség az egyetlen szlovákiai magyar napilapot, az Új Szót és a SME című szlovák liberális polgári napilapot is megjelentető kiadó megrendelésére, háromszáz magyar nemzetis égű személy válaszaira alapozva olyan megállapításra jutott, hogy a magyar nemzetiségű választók 72,6 százaléka a régi pártelnököt, Bugár Bélát látná szívesebben az MKP élén, szemben Csáky Pállal, aki a felmérés során mindössze 11,2 százalékos támogatottsá got kapott. Csáky kedden azt kérte a legfőbb ügyésztől, hogy vizsgálja meg, vajon jogszerű volt az ügynökség eljárása, amikor a személyi adatok védelméről rendelkező törvény tiltásai ellenére a megkérdezettek nemzetiségi hovatartozását is firtatta, jól lehet az ilyen adat bizalmas információnak számít. Csáky szerint a Markant manipulációval gyanúsítható.
