Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-11
16 és az új kihívások kerültek terítékre. E programcserét az okozta, hogy Lech Kaczynski lengyel államfőt - a svájci elnökkel folytatott megbeszélései miatt - csak a kedd esti órákban várták a lett fővárosba. A kedden kezdődö tt kétnapos fórumon Sólyom László mellett Horst Köhler német, Aníbal Cavaco Silva portugál, Heinz Fischer osztrák, Tarja Halonen finn, Giorgio Napolitano olasz, Vaira VikeFreiberga lett, továbbá kedd estétől Lech Kaczynski lengyel köztársasági elnök vesz részt. A vendéglátó lett elnök asszony az államfők tiszteletére - a rigai dómban tartott koncertet követően - díszvacsorát ad. Sólyom László a tanácskozás szünetében arról tájékoztatta a magyar sajtót, hogy a zárt ajtók mögött folytatott konzultációko n egységes bizakodás uralkodik az államfők körében az Európai Unió jövője kapcsán. Utalt arra, hogy több, miniszterelnöki tapasztalattal is rendelkező kollégája felemlegette, hogy milyen nehéz éveik voltak korábban, de a jelenlegi helyzetben derűlátóak. S nem szabad elfelejteni, hogy mindenki részt vett az új alkotmányos szerződést kidolgozó konventben, mindenki aláírta a dokumentumot, így megvan a lehetőség a továbblépésre. Európa és az Európai Unió viszonyában még sok a tisztázandó - emelte ki a közt ársasági elnök a kötetlen eszmecseréből, utalva arra, hogy még van egy sor ország - például Svájc, Norvégia és mások , amelyek még nem tagok. Sólyom László ennek kapcsán a közös kultúra jelentőségéről beszélt, de kitért arra is, hogy azért még sok minden megkülönbözteti a nem tag Svájcot és a nem tag Szerbiát, s meglehetősen számolni kell az adott országok politikai, gazdasági és kulturális helyzetei közötti eltérésekkel. A magyar köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra a megítélése szerint rendk ívül fontos tényre, miszerint nem lehet az Európai Unió értékeiről, jövőjéről úgy beszélni, hogy a nemzeti kisebbségek kérdését ne vetnék fel. Szavai szerint nem igaz az, hogy ez egy keleteurópai probléma, hiszen az ír kérdéstől a baszkokig, DélTirolig v annak megoldott és megoldatlan nemzetiségi problémák. Viszont nem szabad nem lényegesnek tekinteni, ha ezt az új tagok felemlegetik, hanem számolni kell azzal, hogy a kisebbségek kérdése már benn van az alkotmányos szerződésben. S a balkáni háborúk leckéje az, hogy nem lehet békéről álmodozni sem, ha a kisebbségek nem kapják meg a kollektív jogokat. Mi több - mondta az államfő - , nem lehet az Európai Unió jövőjét tervezni anélkül, hogy az egyes tagországok történelméről ne lennének ismereteink. Ha ped ig ismerjük az egyes országok, például az észt, a lett, a litván, a magyar, a román, a bolgár történelmet, akkor már a jogok nyelvén lehet beszélni, és akkor már teljesen világos, milyen kisebbségi jogokra van szükség ahhoz, hogy az unió jövője valóban poz itív legyen - mondta a köztársasági elnök. Sólyom László az MTI kérdésére válaszolva kijelentette, hogy az Oroszországhoz fűződő viszony kérdése nem került szóba, Oroszország neve el sem hangzott egyelőre a konzultációkon . vissza Sarkozy provokációnak nevezte, hogy Le Pen célzást tett külföldi származására Párizs, 2007. április 10., kedd (MTI/AFP/AP) - Nicolas Sarkozy, a francia Népi Mozgalom Uniója (UMP) elnökjelöltje, volt belügyminiszter provokációnak nevezte ked den a France2 televíziónak adott nyilatkozatában, hogy szélsőjobboldali elnökjelöltvetélytársa, JeanMarie Le Pen célzást tett külföldi származására. A Nemzeti Front elnöke azt mondta a minap Sarkozyról, hogy "bevándorlóivadék", míg önmagát "Franci aország szívéből való" jelöltként jellemezte. (Arra célzott, hogy Sarkozy apja - NagyBócsay Sárközy Pál - magyar bevándorló, anyja pedig görög származású francia zsidó.) "Le Pen szeret felháborító, rémes dolgokat mondani, csak hogy magára irányítsa a figy elmet" - reagált a Nemzeti Front elnökjelöltjének szavaira a Népi Mozgalom Uniójának elnökjelöltje. Sarkozy bevallottan a bevándorlással szembeni kemény vonal követésével próbálja elhódítani Le Pentől választóit, ezért a Nemzeti Front elnöke ezen a te rületen próbálja a legtöbb csapást mérni ellenfelére. Nem is teljesen eredménytelenül, amit egyebek között a mostani elnökválasztási kampány egy meghökkentő jelensége is igazolni látszik. A már letelepedett, állampolgárságot nyert egykori bevándorlók, ille tve az egykori bevándorlók sarjai közül sokan Le Penre készülnek szavazni, ezt jelzi legalábbis a francia belügyminisztérium egy tanulmánya, amelyet a Le Canard Enchainé című hetilap hozott nyilvánosságra. E tanulmány szerint az északafrikai származású fr anciák nyolc százaléka (mintegy százezer ember) kívánja Le Penre adni a voksát. Az idegengyűlölőként számon tartott Le Pen a múlt héten felkereste Párizs túlnyomórészt hátrányos helyzetű bevándorlók által lakott Argenteuil elővárosát, s fogadtatása - meglepő módon - egyáltalán nem volt ellenséges. (Eközben Nicolas Sarkozy konzervatív UMPvezető nem merte megkockáztatni ottani szereplését, mert értesülései szerint az előváros lakosai nem bocsátották még meg neki, hogy 2005 őszén "csőcseléknek" nevezte a randalírozó argenteuili fiatalokat.) "A szegények el akarják kergetni a még szegényebbeket" magyarázta a jelenséget Sophia Chirikou szocialista politikus, aki könyvet írt erről a meghökkentő fejleményről. "Azt mondják, hogy Le Pen megszabadít bennünk et a
