Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-06
8 Ez történt most. Ján Kubis külügyminiszter és Robert Fico miniszterelnök koszovói kérdésben tanús ított álláspontja - enyhén szólva - nem egyezett. A külügym iniszter - diplomata és nem pártpolitikus lévén - eleve tudja, hogy Martii Ahtisaari ENSZkülönmegbízott koszovói rendezési terve a világszervezetben döntő támogatásra számíthat. A kezdet kezdetén erről könnyedén meg is győzte a szlovák parlament külügyi b izottságát: akkor a testület megszavazta az Ahtisaaritervet. Igen ám, csakhogy miután híre ment, hogy Boris Zala, a külügyi bizottság elnöke, Robert Fico szociáldemokrata (SmerSD) pártjának alelnöke az egyik televíziós csatornán úgy vélekedett, hogy a ko szovói forgatókönyv a szlovákiai magyar autonómiatörekvéseket segítő precedens lehet, a szlovák pártok rendre felriadtak és kánonban ellenezték a koszovói rendezés tervét. Majd most az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésén Peter Burian szlovák ENSZnagyköv et maradéktalanul támogatta Koszovó nemzetközi felügyelet melletti önállóságának tervét. vissza Solana visszafogottságra kérte az ukrán vezetőket és politikai megoldást sürgetett S. Tóth László, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2007. április 5., csütörtök (MTI) - Visszafogottságra és politikai megoldás keresésére sürgette az ukrajnai válság főszereplőit Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Solana a csütörtöki brüsszeli bejelentés szeri nt telefonon beszélt Viktor Juscsenko ukrán elnökkel, illetve Viktor Janukovics kormányfővel és Julija Timosenkóval, a Nyugatbarát ellenzék vezetőjével. Ez volt az első közvetlen EUlépés az ukrajnai válságban, amely a parlament feloszlatásáról hozott hét fői államfői döntés nyomán robbant ki. Kedden ugyanis az Európai Unió csak egy általánosságban mozgó nyilatkozatot adott ki, aggodalmát fejezve ki az ukrajnai belpolitikai helyzet miatt. Szóvivője szerint Solana nyugalomra, visszafogottságra, a párbes zéd újbóli felvételére kérte a szembenálló feleket, s azt hangoztatta: olyan megoldásra van szükség, amely tiszteletben tartja az emberek demokratikus jogait. Az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja aktív közvetítői szerepet játszott 2004 decem berében, a "narancsos forradalom" idején, amikor a csalásokkal tarkított elnökválasztást végül tömegnyomásra, s egy bírósági ítélet alapján megismételtették, s a Nyugat felé orientálódó Juscsenko legyőzte ellenfelét, a szintén államfői posztra aspiráló, s az oroszok által támogatott Janukovicsot. Az ukrán elnök azonban az elmúlt két évben nem sok eredményt ért el országa megreformálásában, s amióta Janukovics - a parlamenti választások nyomán - miniszterelnök lett, Ukrajnát a két politikus, s a mögöttük áll ó erők folyamatos hatalmi harca jellemzi. Ezt a helyzetet mind az EU, mind a NATO kiábrándultan szemléli: nyilván ez magyarázza azt is, miért ilyen visszafogott az eddigi brüsszeli reagálás. Egy magas rangú NATOdiplomata szerint "nincs a Nyugat szem pontjából támogatandó erő", s bár mindenki azt szerette volna, ha Juscsenko jobb teljesítményt nyújt, ez nem így történt. Jaap de Hoop Scheffer NATOfőtitkár például eleve fel sem hívta az érintett feleket. vissza A koszovó i parlament támogatásáról biztosította az Ahtisaaritervet Pristina, 2007. április 5., csütörtök (MTI/AFP/AP) - Elsöprő többséggel elfogadott határozatban támogatásáról biztosította a koszovói parlament csütörtökön a Martti Ahtisaari ENSZmegbízott ter vét, amely nemzetközi felügyelet melletti függetlenséget irányoz elő az albán többségű szerbiai tartománynak. A 120 fős pristinai törvényhozás 100 támogató és mindössze egyetlen ellenszavazattal fogadta el vonatkozó határozatát; a szavazás eredményét vastapssal fogadták és állva éljenezték a határozat támogatói. A fennmaradó tizenkilenc honatya távol maradt az üléstől. A koszovói parlament a dokumentumban hangsúlyozta, hogy elfogadja a tartomány államjogi státusának rendezésére hivatott tervet és í géretet tett annak maradéktalan végrehajtására. A testület fenntartások nélkül üdvözölte a terv részeként tervezett koszovói nemzetközi katonai és polgári jelenlétet, és elkötelezte magát amellett, hogy feladataik elvégzésig minden lehetséges módon támogat ja e missziókat. Az utalás a terv végrehajtásának felügyele tére hivatott európai uniós vezetésű misszió, illetve a tartományban szolgáló NATOvezetésű békefenntartók további jelenlétére vonatkozik. Koszovó státusáról az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt majd, amely kedden kezdte meg a kérdés megvitatását. A tartomá nyt 1999 nyara óta a világszervezet igazgatja, azóta, hogy a NATO jugoszláviai légiháborújával véget vetett a szerb fegyveres erőknek a szakadár albánokkal szembeni fellépésének. Ahtisaari terve nemzetközi felügyelet mellett megvalósuló függetlenséget javasol Koszovónak, a helyi szerb kisebbségnek pedig kiterjedt önállóságot. A Koszovó lakosságának 90 százalékát alkotó albánok teljes, korlátlan önállóságot szeretnének ugyan, ám többségük elfogadja ezt a megoldást, míg szerb részről mereven elutasítják. vissza
