Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-06
5 Közbeszerzési eljárás a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Központ információs rendszerére Budapest, 2007. április 5., csütörtök (MT I) - Nyílt közbeszerzési eljárást ír ki a Miniszterelnöki Hivatal a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Központ információs rendszerének kialakítására - mondta csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a kancellária személyügyi államtitkára. A közel 80 0 millió forint értékben meghirdetett közbeszerzés az ide i és a jövő évre vonatkozik - közölte Szetey Gábor. Hozzáfűzte: az összeg tizenöt százalékát a központi költségvetésből, nyolcvanöt százalékát európai uniós forrásból fedeznék. Szetey Gábor hangsúlyozta: a kiépülő egységes adatbázis segítségével egy he lyen lehetne kezelni a központi közigazgatásban dolgozók személyi, teljesítményértékelési, javadalmazási és képzési adatait, illetve a szabadságnyilvántartást. Az államtitkár azt mondta, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Központban vezetnék a tize negy minisztérium és a kancellária személyügyi folyamatait, a jelenleginél kisebb létszámmal és kevesebb adminisztrációval. Szetey Gábor kitért arra, hogy a jövő év végére kiépülő, mintegy száznegyvenszázötven fővel működő központ 2009 elejére már minőségi javulást eredményezne a közigazgatásban, középtávon, vagyis nagyjából hat éven belül pedig pénzügyi megtakarítást és m egtérülést is eredményezne. vissza Szerbia, a kormányozatlan ország - HÁTTÉR Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2007. április 5., csütörtök (MTI) - Szerbiának két és fél hónappal a január 21i parlament i választás után sincs kormánya, s a pártközi konzultációk, amelyeknek el kellene vezetniük megalakulásához, egyre jobban hasonlítanak piaci kofák alkudozására, mintsem felelős politikusok komoly kormányalakítási tárgyalásaira. A főszereplők a magukat demokratikusnak, európai értékeket követőknek mondó - s külföldön is ilyenként számon tartott - pártok, mivel a választások győztesével, az ultranacionalistaként elkönyvelt Szerb Radikális Párttal egyelőre senki nem kíván koalícióra lépni, így az kormányk éptelen. Az már szerbiai sajátosság, hogy a 250 tagú parlamentben 81 helyet szerzett pártnak az államfő fel sem ajánlotta a kormányalakítás lehetőségét - ha másért nem, hát azért, hogy kezdettől fogva világos legyen a politikai képlet. Sajátosság az is , hogy Boris Tadic senkinek nem ajánlotta fel a lehetőséget, csak elkezdődtek az általa vezetett Demokrata Párt (DS), Vojislav Kostunica Szerbiai Demokrata Pártja (DSS), és a valaha gazdasági szakértők által megalakított G 17 Plusz párt tárgyalásai. Ez a d emokratikusnak nevezett blokk 128 mandátum birtokosa a parlamentben, így - figyelembe véve a nemzeti kisebbségek pártjainak, s a liberális demokratáknak az esetek többségében bizonyosra vehető támogatását - nyugodt többség birtokában kormányozhatna. Ko rmányozhatna, ha ki tudna munkálni valamilyen egyezséget, amelynek egyelőre kevés jele látszik. A vita, ha elvek, kormányzati elképzelések körül zajlana, akkor is lehetne szenvedélyes, ütközhetnének benne érvek és ellenérvek, ám Belgrádban ennél más a hely zet - személyes ambíciók, érdekek csapnak össze, kormányzati posztokról zajlik az egyezkedés, s arról, hogy milyen célok érdekében, hogyan kellene kormányozni, alig esik szó. Bár a belgrádi elemzések többsége a miniszterelnöki székéhez a végsőkig ragas zkodó Vojislav Kostunicát jelöli meg a kufárkodás főszereplőjeként, ez csak annyiban igaz, hogy személye megkerülhetetlen, pártja a mérleg nyelvének szerepét játssza, nélküle ma nem lehet stabil kormányt létrehozni Szerbiában. Kostunica ezért ragaszkodik a hhoz, hogy miniszterelnök legyen, s elengedi a füle mellett Boris Tadic érvét, hogy az ő pártja kapta a demokratikus blokkban a legtöbb szavazatot - tizenhéttel többet, mint Kostunicáé , így azt illeti a vezető szerep. A miniszterelnök és követői arra hiv atkoznak, hogy egy politikai erő nem lehet egyszerre birtokában az államfői és a miniszterelnöki tisztségnek, azokat meg kell osztani a hatalmat gyakorló pártok között, tehát ha Tadic az elnök - s minden bizonnyal marad is az idén esedékes elnökválasztás u tán , akkor Kostunicát illeti a miniszterelnöki karosszék. A Demokrata Párt nem tehetett mást, engednie kellett, s ha hinni lehet a - minden párttól bőséggel áradó kiszivárogtatásokon alapuló - belgrádi sajtóhíreknek, elfogadta, hogy Vojislav Kostunic a kormányfő maradjon. Mindezt úgy, hogy Boris Tadicnak megvolt a saját miniszterelnökjelöltje, akiről ma már az sem biztos, hogy tagja lesz az egyszer talán megalakuló kormánynak. És miután elvben ebben is sikerült megállapodni, elkezdődött a DS és a DSS közti alkudozás a minisztériumok elosztásáról, aminek egyelőre nem látni a végét, mert mindkét fél ragaszkodik a kulcsfontosságú - belügyi, gazdasági, pénzügyi - tárcákhoz. Szerbiának eközben nemcsak kormánya, hanem parlamentje sincs, mivel azt a kormá nyalakítás körüli huzavona miatt a törvényhozásba bejutott pártok nem alakították meg. Egyetlen - egy Koszovóról szóló határozat elfogadása érdekében összehívott - ülést leszámítva a testület még nem dolgozott,
