Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-05
12 Ukrajnában hármas válság figyelhető meg - mondta Alekszandr Rahr, a Német Külpolitikai Tanács ismert kutatója az orosz kormánylapnak, a Rosszijszkaja Gazetának. - Az első az államhatalom válsága: kibékíthetetlen ellentétek feszülnek Viktor Juscsenko elnök, Viktor Janukovics miniszterelnök és Julija Timosenko ellenzéki vezető között. Mindhárman ellenségek és már nem tudnak kiegyezni. Csatáik hosszú évekre nyúlnak vissza, és mindegyikük első akar lenni. - A második válság abból fakad, hogy Ukrajnában gyakorlatilag két alkotmány létezik. Az egyik oldal azt az alaptörvényt ismeri el, amely Ukrajnát elnöki rendszernek tekinti. A másik oldal a másik alkotmányt ismeri el, amel y Ukrajnát parlamenti köztárságnak tekinti. Mindkét oldal a saját érdekeinek megfelelően akarja átformálni a politikai rendszert. - A harmadik válság abban áll, hogy Ukrajna a felbomlás szélére jutott. Ezt a tendenciát fűtik a kijevi utcákon zajló demo nstrációk. Ukrajna két szembenálló táborra oszlása, ami a narancsszínű forradalom után már lehetetlennek tűnt, most ismét bekövetkezhet. Ez nagyon veszedelmes jelenség. Rahr szerint az ukrajnai konfliktus túlságosan súlyos, semhogy gyorsan rendeződhess en. Csak remélni lehet, hogy nem sodródik bele egy olyan forgatókönyvbe, mint amilyen 1993 októberében Oroszországban pergett le (s amelyben Borisz Jelcin akkori elnök rászánta magát a parlament lövetésére is). - Juscsenko hatalmas lépést tett az elnök i rendszer létrehozása felé. De nem olyan politikai személyiség, aki ezt képes "keresztülverni", nem Jelcin - vélte a német elemző, aki egyidejű parlamenti és elnökválasztások meghirdetésében látja a kiutat a hármas válságból. Ez az egyetlen olyan kompromi sszum, amelybe a parlamenti többség (más szóval Ukrajna keleti része) belemehet - érvelt. Rahr szerint Juscsenkónak most az a fontos, hogy megőrizhesse arcát. Ezt azzal érhetné el, ha a parlament újjáválasztásához ragaszkodva, egyszersmind előrehozott elnökválasztást is meghirdetne ugyanarra a napra. Akkor lenne esély a megegyezésre a parlamenti köztársaság megőrzéséről. Persze előrehozott elnökválasztás esetén Juscsenko veszít: Julija Timosenko jut hatalomhoz, és a konfrontáció már Timosenko és Januko vics között folytatódik. Mégis ez lenne a legjobb forgatókönyv Ukrajna számára - mondta Rahr a Rosszijszkaja Gazetának. vissza Viktor Juscsenkót támogatja az ukrajnai hatalmi harcban a tekintélyes Frankfurter Allgemenie Zei tung Pietsch Lajos, az MTI tudósítója jelenti: Berlin, 2007. április 4., szerda (MTI) - Viktor Juscsenko elnök mellé állt az ukrajnai hatalmi harcban a mértékadó Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német napilap szerdán. A tekintélyes konzervatív újság szerkesztőségi cikkében nem titkolta, hogy Ukrajnán politikai káosz le tt úrrá: Juscsenko elnök feloszlatta a parlamentet, s az tiltakozik a lépés ellen. Az államfő azt állítja, hogy a törvényhozás folyamatosan megsértette az alkotmányt, a parlament ugyanakkor államcsíny kísérletével vádolja az elnököt. A FAZ szerint jogi úton aligha tisztázható, vajon Juscsenko döntése valóban államcsíny, ahogy ellenfelei állítják, vagy pedig elengedhetetlen intézkedés a demokrácia megmentésére, ahogy maga az államfő érvel. Mindezzel összefüggésben az újság úgy vélekedett: az egész ukrajn ai összképet vizsgálni kell annak megállapításához, hogy a szereplők közül ki az, aki a szabadságot védelmezi, s ki az, aki fenyegeti azt. Ezen a téren az eddigi bizonyítvány minden kétség ellenére egyértelműen a Nyugatbarát ukrán elnök mellett szól - ír ta a FAZ. A lap emlékeztetett arra, hogy a parlamentet még ma is ugyanazok az erők uralják, amelyek 2004ig állandó választási csalásokkal, cenzúrával és politikai gyilkosságokkal igyekeztek megfékezni a demokratikus fejlődést Ukrajnában. Az a tény, h ogy ugyanezen erők a 2006os választások során többséghez jutottak, nem a szavazók akaratnyilvánításának, hanem elsősorban annak köszönhető, hogy egy évvel a szavazás előtt szakadás következett be a demokratikus táborban. Azóta az említett többség képvisel ők megvásárlásával csak nagyobbodott - mutatott rá a FAZ, hozzátéve: a többséget alkotó erők valójában nem törekszenek másra, mint a korrupt oligarchák korábbi hatalmának helyreállítására. Ezt bizonyították a napokban is, amikor ismét hivatalba helyezték a zt a 2004es, minden szempontból lejáratódott választási bizottságot, amely nemcsak eltűrte, hanem támogatta a legutóbbi elnökválasztás során történt csalásokat. Mindennek alapján a FAZ hangsúlyozta: még ha nehezen is tisztázható, vajon Juscsenko legu tóbbi döntése megfelele az alkotmánynak, vagy nem, egy dolog teljesen bizonyos. Mégpedig az, hogy az ukrán elnök ellenségei egyben az ukrán demokrácia ellenségei is - szögezte le a német konzervatív napilap. vissza
