Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-31
28 adódtak. Mint megtudtuk, a kollégiumi üléseken – némi szóváltásoktól eltekintve – most nem feszültek egymásnak a jelenlévők. Megdöbbentő legfeljebb az volt, hogy a KMKSZt a Kulturális és Egyházi Kollégiumban képviselő tag úgy véleke dett, hogy az egyházi tematikát nem szükséges kiemelten kezelni. Felvetése nem talált támogatásra... vissza Horvátországi magyarság: pénz van, gyerek már kevesebb Kárpáti Igaz Szó 2007. március 31. Szerző: Tóth Viktor A hor vátországi Pélmonostor többnemzetiségű város, a Baranyaiháromszög központja. 1998ban alakult meg a magyar kultúregyesület, amelynek keretében létrejött és azóta is nagy sikerrel szerepel a "Pélmonostor" Néptánccsoport és a Zengő zenekar. A kultúra ápolás a, az identitás megőrzése céljából létrejött szerveződéseket a Magyar Egyesületek Szövetsége fogja össze. – Miből tartja fenn magát a néptánccsoport? – Pályázatokon veszünk részt – válaszol László Róbert, a tánccsoport művészeti vezetője. – Vannak kiír ások Magyarországon és Horvátországban is. Évente minimum harminc pályázatot nyújtunk be, s 1015öt meg is nyerünk. Ez az egyik bevételi forrás, amely lényegében fedezi a kiadásokat. A horvát állam is támogatja anyagilag a kultúrát, a kisebbségeket. Ez az ért párját ritkítja a Kárpátmedencében. Mint ahogy az is, hogy alanyi jogú parlamenti képviselettel rendelkezünk. Az állami támogatások jelentik a szakcsoportok működtetésének állandó forrását. – Nemzetiségi szempontból milyen összetételű az együttes? – Vannak közöttük színmagyarok, magyar származásúak és vegyes házasságból származók is – válaszol Sípos Tünde, a Magyar Egyesületek Szövetségének főmunkatársa. – Sajnos többen már nem beszélik a magyar nyelvet. Azért csatlakoznak a csoporthoz, mert érdekl ődnek az őseik kultúrája, néptáncai iránt. Viszont mára elértük, hogy akik az alakuláskor még inkább horvátul beszéltek, ma már ők buzdítják a magyar nyelv tanulására az új táncosokat. Nagyon sok vendégszereplésre járnak, árulta el Sípos Tünde. Fellépnek az anyaországban, tavaly már nyolcadszor szerepeltek a Vendégségben Budapesten fesztiválon, amely az Égtájak Iroda (Határon Túli Magyar Kulturális Rendezvényszervező és Szolgáltató Iroda) szervezésében kerül megrendezésre. Egy ilyen közeg arra ösztökéli a fiatalokat, hogy megtanulják az ősök nyelvét. – Hogyan tudják ellensúlyozni a szórványlét hátrányait? – Horvátországban a 2001es népszámlálás szerint 16 ezer 959 magyar él. Ennek mintegy 50%a a Drávaszögben, ahol ugyebár Pélmonostor is fekszik. A tö bbi szétszórtan, egyrészt a szlavóniai szórványmagyar falvakban, másrészt egész Horvátország területén. A Magyar Egyesületek Szövetségének tavaly már 36 tagszervezete volt. A háború után megindult egy folyamat, amikor a művelődési egyesületek újra megala kultak. Volt egy olyan hullám is, amikor szinte minden egyesületnek volt tánccsoportja vagy énekkara. Közülük kiemelkedtek és fennmaradtak azok, amelyek életképesek voltak, találtak megfelelő szakembereket, koreográfusokat. Jelen pillanatban is a szakember hiány jelenti az egyik legnagyobb gondot. A háború és az azóta eltelt időszak elsősorban a szlavóniai falvakban, Szentlászlón, Kórogyon annyira felerősítette az asszimiláció folyamatát, hogy veszélybe került a hagyományos népi kultúra. Nagyon sok a vegye s házasság, mégis, Sípos Tünde szerint, több magyar él az országban, mint amennyien a népszámláláskor annak vallották magukat. Számos településen (elsősorban a Drávaszögben, de a szlavóniai magyar falvakban is) a kultúregyesületeken belül valamilyen szakcs oport: tánc- vagy énekkar működik. A pélmonostori tánccsoport tagjainak egy része nem helyi, a környező falvakból származnak. Próbálják őket összetartani és szinten tartani, minőségi munkát végezni. "Viszont nekünk, akik meg akarjuk őrizni az identitásunka t, a legballábasabb gyereket
