Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-31
16 meggyőzni. Talán nincs közvetlen összefüggés a két adat között, de elgondolko dtató, hogy kb. 40 000 emberrel kevesebb azok száma, akik magyarnak vallották magukat a legutóbbi népszámláláson. Figyelmeztető az is, hogy a helyhatósági választásokon több esetben a független jelölteket, vagy függetlenként induló MKPtagokat tisztelte m eg bizalmával a választópolgár. Igaz ugyan, hogy ez a folyamat az ország egész területére és minden pártra érvényes. Az emberek helyi szinten személyes szimpátia alapján döntenek. A mi feladatunk tehát az, hogy az MKP hiteles, a közösség által elfogadott embereket karoljon fel és indítson el a választásokon. Ezek azok a visszajelzések, amelyekkel mindenképpen foglalkoznunk kell. A 2006os választások után az MKP ellenzékbe került. A választásokon induló pártok azzal a céllal indulnak neki a választásoknak, hogy kormánytényezővé váljanak. Ám minden párt előtt két lehetőség van: vagy kormányoz, vagy ellenzéki szerepet vállal. Az MKP joggal számított arra 2006ban, hogy választási eredményei alapján továbbra is tagja marad az újonnan alakuló kormánykoalícióna k. Azonban rövid időn belül kiderült, hogy a legerősebb kormányzó párt más értékek alapján kívánja vezetni ezt az országot. Ez az értékrend pedig nem a mi értékrendünk. Vajon vállalhattunk volna közösséget egy olyan kormányfővel, akinek a külpolitikai prio ritásai Kadhafinál, Castronál és Hugo Cháveznál kezdődnek és fejeződnek be? Aligha. A mi prioritásaink s az ország érdekei is azt kívánják, hogy az európai közösség szerves része és politikájának aktív alakítója legyünk. Meggyőződésem, hogy az elmúlt nyol céves kormányzás egyik legnagyobb hozadéka, hogy Szlovákia az Európai Unió tagjává vált. A Magyar Koalíció Pártja nélkül, a szlovákiai magyarság egyetértő támogatása nélkül ez nem valósulhatott volna meg. Kedves Barátaim! A Magyar Koalíció Pártja megala kulása óta először vállalt ellenzéki szerepet. Ez a helyzet új kihívások elé állít bennünket. Véleményem szerint az MKP ellenzéki politikája három pilléren nyugszik. Először is figyelemmel kísérjük a kormány programját, és fölemeljük szavunkat, amennyiben a kormány intézkedései nem szolgálják választóink és az ország polgárainak érdekeit. Ugyanakkor számonkérünk minden ígéretet, amelyet a kormányprogram az ország lakosságának jóléte érdekében meghirdetett. A második tényező az MKP saját kezdeményezései. Tö rvényjavaslatokat, módosításokat terjesztettünk és terjesztünk elő, s megpróbáljuk megnyerni hozzá a parlamenti többség támogatását. Politizálásunk harmadik pillérét pedig a szoros és következetes ellenzéki együttműködésben látom. Az új kormány hivatalba lépése óta már többször bebizonyosodott, hogy sokkal hatékonyabban tudunk politizálni, ha a parlamenti ellenzék pártjai összefognak. Már magával a közös kormányzással bizonyítottuk együttműködési szándékunkat: az alkotmány módosításánál, akkor, amikor talp ra állítottuk az ország gazdaságát, amikor a közigazgatási decentralizáció révén jogkörökkel ruháztuk fel önkormányzatainkat. Természetesen, nem értettünk és nem értünk mindenben egyet. Szomorú tapasztalatunk, hogy kisebbségi kérdések megoldásában többnyir e egyedül maradunk. Törekvéseinket, amely a szlovákiai kisebbségek jogállásának megerősítésére, önrendelkezésének kiszélesítésére vonatkoztak, rendre gyanakvással fogadták. Mintha még legközelebbi partnereink is állandóan attól tartanának, hogy a kisebbsé gek folyamatosan az ország területi egységét veszélyeztetnék. Pedig higgyék el, ennek az országnak a jövője attól is függ, hogy ez a három párt: az SDKÚ, a KDH és a Magyar Koalíció Pártja hogyan tud együttműködni. Nekünk kormányzási alternatívát kell nyújt anunk a választók számára. Éppen ezért ideje lenne már megszabadulnunk ezektől a fölösleges és alaptalan etnikai előítéletektől és gyanakvástól. Ugyanakkor a jövőnk szempontjából nem elhanyagolható az, hogy az MKPt elfogadják koalíciós partnerként. Fel k ell ismernünk, hogy van közös célunk, hogy megvan a szándék az együttműködésre, és hogy együtt erősebbek vagyunk.