Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-28
6 politikát még soha nem alkalmazták hasonló nagyságú és hasonló gazdasági fejlettségi szinten álló országok esetében, ahol ilyen mértékűek a regionális különbségek. Harangozó szerint a cs atlakozásra váró országok politikai, gazdasági és biztonságpolitikai sajátosságait különkülön is figyelembe véve hatékonyabbá válik a részükre adható kölcsönök és támogatások felhasználása anélkül, hogy az EU strukturális politikáján drasztikusan változta tni kellene. A fentiek alapján kialakított EPbizottsági álláspont szerint az unió tagállamai inkább nyerhetnek az újabb bővítéssel, hiszen sem Horvátország, sem a NyugatBalkán országainak csatlakozása nem eredményezi a kohéziós politika hatékonyságának gyengülésé t, a politikai és gazdasági előnyök pedig egyértelműek. A szociális, gazdasági és földrajzi sajátosságai miatt kivételt képező, szintén tagjelölt Törökország csatlakozásával kapcsolatos lehetséges hatások viszont külön elemzést igényelnek. vissza Egyesület a csángómagyar gyermekek oktatásáért Budapest, 2007. március 27., kedd (MTI) - A moldvai magyar nyelvoktatás feltételeinek javítását, s a csángómagyar kultúra bel- és külhoni magyarsággal történő megismertetését szeret né előmozdítani a közelmúltban alakult Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület - mondta el Hegedűs Dóra elnök az MTInek. Az egyesület olyan keresztszülőket fog össze, akik csángógyermekek magyar nyelvű taníttattását segítik - közölte Hege dűs Dóra. Jelenleg több mint kilencszáz keresztszülő közel 1.600 csángómagyar gyermek általános és középiskolai oktatását támogatja. A magyar oktatási program hét éve működik Romániában, s ehhez kapcsolódik mintegy 34 esztendeje a keresztszülőprogra m. Az egyesület célja a keresztszülők összefogása, közös programok szervezése, s az információáramlás segítése. Ennek jegyében minden hónapban klubdélutánt is tartanak a fővárosban - mondta el az elnök. Az 1955ben megszüntetett magyar oktatást 2000b en sikerült részben feléleszteni a moldvai falvakban. 2002 őszétől két faluban egyegy csoport gyerek tanult magyarul az állami iskolában, majd 2003tól már hét faluban kilenc hasonló csoport működött, míg 2004 őszétől összesen 21 iskolai csoport tanulhatt a a magyart anyanyelvként az iskolában is. A 20052006os tanévtől kezdődően 12, míg 2006tól 15 moldvai csángó faluban és Bákóban a megyeszékhelyen tanulhatnak a gyerekek az állami iskolában is magyar nyelvet - olvasható az egyesület honlapján. A gye rmekek tanítattását nem úgy lehet támogatni, hogy egy nagy közös alapba fizetnek be a segítő szándékúak, hanem egyegy diák "névreszóló" támogatásával. Az általános iskolai diákoknál havi négyezer, a középiskolásoknál - mivel ők már csak Csíkszeredában tud nak magyarul tanulni - havi 15 ezer forint az az összeg, amiből fedezni tudják a magyar nyelven történő taníttatást. Az egyesület szorosan együttműködik a Moldvai Csángómagyarok Szövetségével és A Moldvai Magyaroktatásért Alapítvánnyal. További inf ormációkat az érdeklődők a www.keresztszulok.hu internetes oldalon találhatnak. vissza A szerb felet hibáztatja a koszovói tárgyalások kudarcáért az ENSZmegbízott helyettese Kovács Péter, az MTI különtudósítója jelenti: Bécs, 2007. március 27., kedd (MTI) - A szerb felet teszi felelőssé Albert Rohan osztrák diplomata, Martti Ahtisaari volt finn elnöknek, az ENSZfőtitkár koszovói megbízottjának helyettese azért, hogy a Koszovó jövőbeni státusáról folyó bécsi tárgyalások on nem sikerült semmilyen kompromisszumra jutni. A Die Presse című mértékadó, konzervatív osztrák napilap abból az alkalomból közölt keddi számában interjút Rohannal, hogy Ahtisaari előző nap átadta az ENSZ Biztonsági Tanácsának a délszerbiai tartomá ny jövőjére vonatkozó indítványát, Koszovó "nemzetközileg ellenőrzött" függetlenségét javasolva a testületnek. Elmondta: szerettek volna a tárgyalásokon egy, mindkét felet - Belgrádot és a koszovói albánokat - kielégítő megoldást találni. Miután ez nem sikerült, két lehetőség maradt: az ENSZ BT határozatával oldani meg a problémát - még ha ez Belgrád számára elfogadhatatlan is , vagy megoldatlanul hagyni azt. Szerbia taktikája kezdettől az volt, hogy igyekezett a tárgyalási folyamatot akadályozni, feltételezve, hogy így könnyebb lesz a várható végeredményt elutasítani - mondta Rohan. Ennek érdekében - mutatott rá - Belgrád nem riadt vissza a dezinformációtól és különféle machinációktól sem. A státus kérdésében a két fél merev álláspontja miatt nem l ehetett szó kompromisszumról, de technikai kérdésekben előre lehetett volna jutni, hiszen ezekben "csaknem kizárólag a koszovói szerb közösség javát szolgáló intézkedésekről volt szó". Belgrád azonban vélhetően arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha a t eljes megoldási javaslatot elveti, részletkérdésekben sem szabad kompromisszumot kötnie - mondta.
