Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-27
30 Példaként említette, hogy az SZDSZ rendszerváltó programja megfogalmazta: minden, magát magyarnak valló személy – és az ő jogán családja – legyen jogosult a magyar állampolgárságra. A Fidesz, az MDF és az SZDSZ pedig más szervezetekke l együtt 1989 augusztusában az Ellenzéki Kerekasztal résztvevőjeként vállalta, hogy alkotmányba kell foglalni a magyarok kettős állampolgársága lehetőségét, annak jogait és biztosítékait. Arra az újságírói felvetésre, hogy a napokban mind az öt párt elutas ította a kezdeményezést, Patrubány Miklós azt mondta, hogy ez nem pártszavazás, hanem népszavazás lesz. Arra a felvetésre, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke sem támogatja a kettős á llampolgársággal kapcsolatos népszavazást, Patrubány Miklós azt válaszolta, hogy mindketten a kettős állampolgárság ellen küzdöttek. Szerinte Markó Béla „feljelentette” az MVSZt a román hatóságoknál, és Tőkés László is csak a népszavazási kampányban adta meg magát. Magyarellenes tevékenység L. Németh Erzsébet, az MVSZ elnökhelyettese a művi meddővé tétel 18. életévüket betöltött nők és férfiak számára történő korlátozás nélküli elvégzését tiltó népszavazási kérdés kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a törvén y, amely ezt lehetővé tette emberellenes, nemzetellenes és ellentmond a keresztényi szellemiségnek. Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke az idegenek tömeges, vagy szervezett betelepítésének tiltására vonatkozó népszavazási kérdés kapcsán azt hangozta tta: a Magyarországon lévő hatalom magyarellenes tevékenységet folytat, amikor idegeneket telepít be az országba. Alakszainé Oláh Annamária, a Kárpátmedencei régió alelnöke a gyermekpornográfia tiltásával és büntetésével kapcsolatos népszavazási kérdés k apcsán rámutatott: a magyar ifjúság védelme a feladat. vissza Román munkáscsalogató - Kedvezményekkel telepítené haza az „eperszedőket” Bukarest Magyar Nemzet 2007. március 27. Szerző: Rostás Szabolcs Átfogó stratégiával kívánja hazacsalogatni a külföldön dolgozó román állampolgárokat a bukaresti kormány, amelynek egyre több fejtörést okoz a különböző ágazatokban mutatkozó munkaerőhiány. A határ menti régiókban eközben Magyarországról csábítják át a szakképzett dolgozókat a romániai vállalkozók. Többek között hazatelepülési segély folyósításával próbálja elérni a bukaresti kormány az ideiglenesen külföldön munkát vállaló román állampolgárok hazatérését. A Calin PopescuTariceanu vezette kabinet nemrég tárcaközi munkacsopor tot hozott létre, amelynek feladata támogatási koncepciót kidolgozni a belföldön némi gúnnyal „eperszedőknek” nevezett román vendégmunkások hazacsalogatására. Hivatalos adatok szerint kétmilliónál is több román állampolgár dolgozik átmenetileg külföldön, s zámuk azonban becslések szerint eléri a hárommilliót is. A román stratégia részeként első lépésben pontosan meg kívánják állapítani a külföldön dolgozók számát, átlagbérezésüket, a foglalkoztatási ágazatokat; ezt követően ágazatokra lebontva felmérik a rom ániai munkaerőpiac igényeit, a belföldi bérezési szintet. Bukarest többrétű kedvezményt kíván nyújtani a hazatelepülő munkavállalóknak: felvilágosító kampányt indít az „eperszedőknek” a belföldi munkalehetőségekről, támogatná önálló vállalkozások létesítés ét, díjmentes továbbképzést szervezne. Gazdasági elemzők egyelőre szkeptikusak a kezdeményezés sikerét illetően, szerintük ugyanis még a nyolcszázalékos növekedést produkáló román gazdaság sem lesz elég csábító a külföldön dolgozóknak, hogy nyugati jövedel müket felcseréljék a 270 eurós romániai átlagbérrel. Arról nem is beszélve, hogy a bukaresti jegybank adatai szerint tavaly a romániai vendégmunkások 4,8 milliárd eurót küldtek haza, ami 31 százalékos növekedést jelent 2005höz képest. Tény viszont, hogy R omániában égető munkaerőhiány tapasztalható például az építőiparban, ahol becslések szerint legalább 300 ezer szakképzett dolgozóra szükség. A mérleg helyrebillentését célozza Bukarest határon túli politikája is, a román kormány ugyanis azt reméli, hogy a közel egymillió moldovai személy állampolgárságigényének pozitív elbírálásával egy időben munkaerőpiacát is erősíti. Ugyanakkor Románia január elsejei csatlakozása óta számos példa bizonyítja, hogy egyre több magyarországi munkavállaló keres munkát a szom szédos országban. A jelenségre a napokban Winkler Gyula romániai kereskedelmi miniszter is felhívta a figyelmet. Az Arad megyei Ópécskán megtelepedett Silmet Románia Kft. olasz tulajdonosa például nemrég a határ túloldalán lévő Battonyán mérte fel a munkae rőpiacot néhány hónap múlva beinduló autóalkatrészgyártó
