Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-27
8 Mi a görög államfő véleménye az európai energiabiztonságról szóló nemzetközi vitáról - kérdezem. Nemrég írta alá Vlagyimir Putyin elnök Athénban a bulgáriai Burgasz és az északgörögországi Alekszandropolisz közötti kőolajvezeték felépítéséről és üzemeltetéséről szóló egyezményt. Sokan úgy vélik, hogy a hasonló vállalkozások növelik Európa függőségét az orosz sz állításoktól. „Nagy, geopolitikai jelentőségű projekt ez a vezeték Görögország számára hangsúlyozza. Megkérdezem: jóe Európának, ha diverzifikálja kőolajbeszerzési forrásait? Itt ugyanis épp erről van szó. Úgy véli, realistának kell lenni, és máris sok európai ország függ az orosz energiahordozószállításoktól. Fontosnak tartja, hogy az Európai Unió és Oroszország kapcsolatai jók, és még javulni fognak, és hogy Putyin elnök többször is kedvezően szólt az Európai Unióval való energiaegyüttműködésről. Hoz záteszi: „Ugyanakkor nem hagyom figyelmen kívül, hogy vannak problémák is ebben a viszonyban. Azt gondolom, hogy erről is beszélünk majd Budapesten, ezért is örülök a Sólyom László barátommal való találkozásnak.” A balkáni görög aktivitásról Karolosz Papu liasz azt mondta: Szófiában és Bukarestben az európai családhoz való csatlakozásuk óta ő volt az első uniós államfő. E látogatások azt támasztják alá, hogy Görögország hisz a balkáni országok európai elkötelezettségében, és támogatja európai integrációs tö rekvéseiket. „A hajdan szakadatlan konfliktusokkal, háborúkkal és ideológiai megosztottsággal terhelt kontinensen mára az európai architektúra a képtelenségek birodalmába száműzte a tagállamok közti háborúkat. A nézeteltérések feloldásának eszköze ma nem a háború, hanem a konszenzusos együttműködés” - állítja. Az Európai Unió délkeleteurópai bővítése épp ezért stratégiai célja Görögországnak. Az uniós tagság gyökeresen új állapotot hoz a görög elnök szerint. „Létre fog jönni az Európai Unión belül egy balk áni mag, amely a nemzetközi jogra támaszkodik, tiszteli a múltat, elutasítja a történelemhamisítási kísérleteket, és megteremti a stabilitást és a jólétet egy olyan térségben, amely Európa szerves része és az európaiság fontos alkotóeleme.” Megkerülhetetl en kérdés Görögország és Törökország viszonya. Leküzdhetőke az elmúlt évszázadok traumái? - kérdeztem. Görögország eltökélten támogatja valamennyi szomszédja uniós törekvéseit, beleértve Törökországot is - válaszolta az elnök. Nem pillanatnyi érdek ez, h anem következetesen képviselt álláspont. Az Európai Unió elveihez és értékrendjéhez alkalmazkodó Törökország tagsága mindnyájunk számára előnyös, és a török nép is sokat nyerhet vele. Ehhez azonban tiszteletben kell tartani az európai alapelveket és értéke ket, és teljes mértékben alkalmazni kell az EU által meghatározott kritériumokat és követelményeket. Görögország következetesen törekszik a görögtörök kapcsolatok normalizálására, és ennek szempontjából alapvető jelentőséggel bír a jószomszédi viszony tet tekben is megnyilvánuló tiszteletben tartása Törökország részéről, valamint a társulási szerződés alkalmazása minden európai uniós tagország irányában, beleértve Ciprust is. Ezek a szomszédos ország uniós integrációjának is alapvető előfeltételei. Megkér deztem a görög államfőt, hogy mint egy „régi tagállam” elnöke mit üzen az újaknak. Válaszában a Római Szerződés létrejöttének alapelvére emlékeztetett: az európai kontinensen csak úgy kerülhető el az újabb háború, ha a földrész államai szoros gazdasági és politikai együttműködést építenek ki, és ez az együttműködés „egyszer majd” elvezethet az egyesülésükhöz is. „Mindez akkor még csak az óhajok szintjén létezett, de végül nemcsak hogy valóra vált, de felül is múlta a jövőt álmodó politikusok és ideológiafor máló személyiségek legmerészebb elképzeléseit is - állapította meg. Az 1957ben szerződött hatokból 2007re huszonheten lettek. Egyedülálló fejezete ez a történelemnek, amelynek kedvező hatásai világméretekben is érzékelhetőek. A jogállamiság és a demokrá cia normáit olyan országokra is kiterjesztették, amelyek korábban önkényuralmi rendszerben éltek, és a bővítések fokozatosan korlátozták a feszültség- és konfliktusgócokat, így többek között a Balkánon is. Görögország uniós tagsága javára vált az országna k. Ezzel a görög politikai pártok túlnyomó része egyetért, és a görög nép többsége is osztja e nézetet. A pozitívumokhoz tartozik a demokratikus intézmények erősödése, a külső fenyegetettséggel szemben megszerzett biztonság, az ország regionális szerepének erősödése és a monetáris stabilitás.
