Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-22
22 A tét most a felzárkózás vagy a leszakadás Új Magyar Szó 2007. március 22. Szerző: Mihály László A magyar kormány új nemzetpolitikai koncep ciójáról, a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó, közösségépítést szolgáló normatív támogató és fejlesztési politikáról tanácskoztak tegnap Bukarestben a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH), erdélyi önkormányzatok, gazdasági, oktatási intézmények és civil szervezetek képviselői. A magyar kormány új nemzetpolitikai koncepciójáról, a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó, közösségépítést szolgáló normatív támogató és fejlesztési politikáról tanácskoztak tegnap Bukarestben a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH), erdélyi önkormányzatok, gazdasági, oktatási intézmények és civil szervezetek képviselői. A Magyarország romániai nagykövetsége által szervezett találkozón Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója – aki egyébként évek óta dolg ozik az új nemzetpolitikai koncepció kialakításán – előadásában rámutatott, az elmúlt tizenöt évben kialakult támogatáspolitikához, beteg intézményrendszerhez brutálisan kellett hozzányúlni, mivel az nem a hatékonyság elvein, hanem a személyes politikai ka pcsolatokon alapult. Ráadásul teljesen új helyzetet teremtett Magyarország, Szlovákia és Szlovénia 2004es, majd Románia idei csatlakozása az Európai Unióhoz. Az új helyzet, az új szabályok új stratégiát igényeltek. A magyar kormány célja a felzárkózásba n, a modernizációban segíteni a határon túli magyar közösségeket. Ez egy olyan esély, amely hosszú távra meghatározza a magyar közösségek helyzetét, hiszen a felzárkózás vagy a leszakadás a tét. Hangsúlyozta erre a célra a költségvetés az eddigi 2,5 milliá rd forintot biztosítja, amelynek 40 százaléka a romániai magyar közösségekhez jut. Az új koncepció szerint a Szül ő föld Alap pályázati lehet ő séget biztosít az oktatás, a kultúra és a tudomány területén, emellett megmaradnak a normatív támogatások is, mely ekbe beletartoznak az identitásmeg ő rz ő programok vagy a kedvezménytörvény lebonyolítása is. A rendszer új pillére az uniós forrásokon alapuló fejlesztéspolitika, amely magába foglalja a külhoni magyarok lehet ő ségekr ő l való tájékoztatását, versenyképességük nek növelését vagy a források biztos megszerzésére való felkészítését. A 2007 – 2013 id ő szakban 383 milliárd eurós nagyságrendben lehet pályázni uniós projektek finanszírozására. Ehhez kapcsolódva Rajnai Gábor, a MeH el ő adója elmondta, szükséges néhány un iós fogalom megtanulása, de a szótáregyeztetés is fontos, hogy ugyanolyan értelemben használjunk fogalmakat, mint ahogy azt az unió teszi. Rajnai szerint az új játéktér és az új játékszabályok elfogadásával a határok is új funkcióhoz jutottak: immár nem el választanak, hanem összekötnek, közös tervezési lehet ő ségeket, régiók összekapcsolását kínálják fel. Ezt vázolta egyébként a harmadik el ő adó, Székely Edit is. Nem olyan rózsaszín Csutak István el ő adásában a „pult másik oldalát” mutatta meg, miként viszon yultak a támogatottak az eddigi lehet ő ségekhez. Az el ő adó szerint a Magyarországról eddig kapott pályázati pénzek nagy részét nem hatékonyan költötték el, s ő t, több esetben a pályázatban foglalt céltól eltér ő módon használták. Csutak bírálta az „add ide a pénzt és ne szólj bele, hogy mire költjük” mentalitást. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere szerint, ha fejlesztési stratégiákról beszélünk, nem a gazdasági vonatkozásból kell kiindulni, hiszen „tizenhét év küzdelme nagyrészt arról szólt, hogy m agyarul kell beszélni, a magyar kultúrát kell megtartani. Nekünk err ő l szól az életünk, és a gazdasági megközelítés ennek csak az eszköze. Aki így érzi jól magát, marad, más elmegy” – mondta Csegzi. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester elmondta, a nemzetstratégiai céloknak a székelyföldi határokon belül kell megvalósulniuk. Ezért jött létre az általa elnökölt Szövetség a Székelyföldért Egyesület, melynek lényege megtalálni azt a formát, olyan intézményrendszert, jogi keretet kialakítani, amelyben a 670 ezer f ő s székelyföldi magyarság úgy tudja alakítani életét, ahogyan szeretné.
