Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-22
18 Gazdasági együttműködés Legkisebb területű szomszédunk, Szlovénia, Svájc szépségeivel, rendezettségével és tisztaságával vetekszik. Gazdasága stabilan, évi négy százalék kör ül növekszik, az iparban a termelékenység folyamatosan emelkedik. Az életszínvonal a kommunizmustól megszabadult országok között a legmagasabb. Alig kétmilliós lakossága jól képzett, idegen nyelveket beszél (főként az angolt). A várható élettartam magas, a teljes lakosság esetében 76,14 év, a nőknél 80,1 év, a születések száma meghaladja a halálozásokét. Kétoldalú kapcsolatainkat nem terhelik múltból eredő viták, miközben Mátyás király emléke még él a nép ajkán, és az Oszmán Birodalom elleni közös harcok is összekötnek. Fontosabb az erkölcsi támogatás, amelyet Magyarország Szlovéniának nyújtott a függetlenség megteremtésében és megszilárdításában, ezt követően pedig a személyi és gazdasági kapcsolatok erősítésében. Egyetlen sokat mondó adat: a rendszervált ozás előtt egyetlen helyen lehetett átlépni a közös határt, ma hat ponton. Fontos lépés volt a közvetlen vasúti összeköttetés megteremtése 2001ben, indokolt lenne e vonalat kétvágányúra bővíteni és villamosítani. Az egyre fontosabb koperi kikötőt is így t udnánk a legjobban kihasználni. Kölcsönösen növekednek a beruházások és a tőkebefektetések. Nemrég járt Budapesten Andrej Vizjak szlovén gazdasági miniszter, és a két kormányfő ez év január 15i ljubljanai tárgyalásain kijelölt feladatok konkretizálásáró l tárgyalt. További jó lehetőségeket kínál a határ menti területekre összpontosító regionális gazdasági együttműködés. Ez négyoldalú keretek között (Horvátország és Ausztria bevonásával) lehetővé teszi az Európai Unió által támogatott CARDS programban tö rténő részvételt, amely a délkeleteurópai térség újjáépítését hivatott szolgálni. Mi Szlovénia titka? Korábbi ismereteimet és feltételezéseimet megerősítették azok a benyomások, amelyeket a Szlovéniai Euroatlanti Tanács és a Nemzetközi Kapcsolatok Int ézete meghívására tartott előadásom alkalmával, néhány napos utamon szereztem. Az országban stabil politikai pártrendszer mellett jobb- és balközép kormányok váltják egymást, és a külpolitikában nagy folyamatosságot mutatnak. A pártállami idők ellenzéki mozgalmaiból kiemelkedett külügyminiszter, Dmitrij Rupel, régi személyes barátom, 1991 óta kisebb megszakításokkal vezeti a külügyi tárcát. Az ország pragmatikus népe nem zárkózik el a külföldi tőkétől, de a hangsúlyt a hazai vállalkozások támogatására, az erős középosztály kialakítására helyezte. A belső kereskedelemben a világcégek jelenléte szerény. A hazafiasság nem jelszavakban, hanem tettekben mutatkozik meg. A múlt épületeit, a boltok és műhelyek megmaradt berendezéseit felújítva megőrzik, él a nép viselet, a népzene, a népszokások. Őrzik mezőgazdasági hagyományaikat, a művelésre alkalmas területeken a korszerű biotechnológia alkalmazásával az alapvető élelmiszerek terén megközelítik az önellátást. Ptuj környékén és a tenger közelében a bor minőség e méltó a nagy hagyományokhoz. Gyümölcstermelésük fölöslegét feldolgozzák, nem marad semmi a fákon, mint nálunk. Szlovénia jól oldotta meg az EUcsatlakozásnak a mezőgazdaságra gyakorolt hatását: a termelők megfelelő felkészítése mellett a támogatások sz intjén az idén eléri az EU átlagát. Külpolitikai dilemmák KözépEurópa külpolitikai dilemmáiról szóló előadásomban a többi között szóltam arról a kedvező történelmi helyzetről, hogy országaink figyelmét és erőforrásait ma nem kötik le egymás közti elle ntéteink, sőt szövetségesek vagyunk, és közösen léphetünk fel a nagy társadalmigazdasági átmenettel járó súlyos nehézségek leküzdése érdekében. Vonatkozik ez az EUn belüli pénzügyi vitákra, a kifelé irányuló gazdaságpolitikára (energia, vámpolitika, nemz etközi kereskedelem) és a közös külpolitika kívánatos irányának befolyásolására, kivált olyan
