Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-22
15 iráni energiahordozót szállítana ugyanabból az irányból. A Kék Áramlat elsősorban Gazpromüzlet – azaz orosz – , a Nabucco az unió meghatározó projektje. Része a brüsszeli energiastratégiának, amelyet a Fidesz szerint a kormányfő megsért orosz különalkujáva l (lásd interjúinkat a 3. oldalon). Más vélemények szerint Gyurcsánynak éppen arról kell számot adnia Moszkvában, hogy az ellenzéki támadások után miért nevezte egyenértékű tervnek a Kék Áramlatot és a Nabuccót. Mint a fenti válasz is jelzi, Moszkvában ezt nem várják el Gyurcsánytól, forrásunk szerint megértik, hogy belpolitikai okokból miért kell finomabban fogalmaznia. Az alku ugyanis már megköttetett: a Gazprom és a Mol közös cége az év derekáig méri fel az Oroszországot Törökországgal összekötő Kék Áram lat gázvezeték Magyarországon át ÉszakOlaszországig nyúló meghosszabbításának és egy hozzá kapcsolódó nagy magyarországi gáztároló építésének megvalósíthatóságát. Ebben nincs semmi titkos. Ha Magyarország mégis kihátrálna, egyszerűen kimaradna a buliból . Moszkva ugyanis hasonló egyezséget kötött Belgráddal, a vezeték így akár ki is kerülhetné hazánkat. A koszovói rendezést várhatóan megvétózó Oroszország ma bármit kérhet Szerbiától. Tehát a gázról tárgyalnak és beszélnek is majd Moszkvában, megállapodni azonban már, illetve még nincs miről. Jóváhagynak, aláírnak "A megállapodástervezetek felölelik a villamos energia, a csúcstechnológiák és a szállítási infrastruktúra területét." A mai megbeszélések témáiból Alekszandr Gromov, az orosz elnöki hivatal sajtótitkára a fentieket emelte ki. Az első részben a paksi erőmű üzemidejének meghosszabbításában orosz részvételt, illetve közös ukrajnai és magyarországi projekteket jelenthet. Úgy tudjuk, utóbbi része a Kapolyi László szocialista képviselő érdekeltségé ben lévő System Consulting vásárosnaményi gázerőművállalkozása. A csúcstechnológia témakörön elsősorban a közös miskolci nanotechnológiai bázis megvalósítása értendő. A Kremlhivatalnok által felvetett harmadik témakör sem jelent újdonságot: ez a záhonyi logisztikai központ. Az orosz – ukrán – magyar közös vállalkozásból a tavaly tavaszi megállapodás ellenére továbbra sincs semmi. Néhány hete egy háromoldalú kijevi egyeztetésen mindenki a másikra mutogatott. Putyin mellett Gyurcsány Moszkvában találkozik Mih ail Fradkov miniszterelnökkel, és külön szakmai megbeszéléseket is folytat. A két kormányfő valószínűleg néhány újabb, inkább csak formális keretmegállapodást is szignál. Jelenlétükben írhatnak alá több, Oroszországban megvalósuló magyar – orosz projektet, e lsősorban az egészségügy, mezőgazdaság, lakásépítés területén. Kevésbé örülhetnek a jelen lévő magyar cégek képviselői egy u u másik szignónak: a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladásának. (A kirendeltség helyzetét kormányközi megállapodás szab ályozza, így értékesítéséhez is ilyen szintű megállapodás szükséges.) A plazanagyságú épület közel van az orosz kormányszékházhoz és az amerikai nagykövetséghez. Fekvése miatt ingatlanszakértők a legértékesebb épületek közé sorolják a világ egyik legdrágáb b városában. Az ingatlant kezelő külügyminisztérium a racionalizálás érvét hozta fel az eladás mellett. A tárca szerint az épület fenntartása veszteséges, a felújítása túlságosan drága lenne, és a mai külkereskedelmi kapcsolatokban, amelyekben jobbára magá ncégek vesznek részt, nincs szükség éttermet, szállodát is magában foglaló kereskedelmi képviseletre. Az érintett cégek másképp gondolják, s tény, hogy több keleteurópai ország is mostanában hoz létre egységes kereskedelmi központot Moszkvában. Dübörgő együttműködés "Kevesebb beszéd, több munka, kevesebb múlt, több jövő, kevesebb ideológia, több üzlet, kevesebb kormányzati kontaktus, több vállalati és regionális együttműködés." Bő két éve mondta a fentieket Moszkvában Gyurcsány Ferenc. Akkor megtapso lták a magyar és az orosz üzletemberek, s ha az ígéretekből nem is valósult meg minden, füttyszóval ma sem fogadnák a miniszterelnököt. A két kormány alapvetően segíti vagy legalábbis nem gátolja a tőkeáramlást, a kölcsönös befektetéseket. Bürokratikus sza bályokra persze magyar és orosz üzletemberek is panaszkodnak, ám gyakorta csak megszokásból. Moszkvára csak a magyar hústermelők gondolhatnak jogos haraggal, de a baromfipestissel kapcsolatos orosz szigor ellen aligha tehet sokat a magyar agrárvezetés, his zen az még a sokkal jobb alkupozícióban lévő németeknek sem sikerült. (De nincs kizárva, hogy ma sikerül valamilyen enyhítést kiharcolni Moszkvában.)
