Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-20
17 De ebben a dokumentumban a felosztásnak csupán egy lehetséges változata látott napvilágot, az amelyet jobb híján a megyék képviselői el is fogadtak. A cél egyértelmű volt: gyorsan létre ke llett hozni egy intézményrendszert, európai minta alapján. Ki gondolta volna és kit érdekelt 1996ban, hogy statisztikai régiók születnek Romániában? Később kiderült, hogy, mint annyi más fontos dologra, amelyre ráfogtuk, hogy „csak formaság”, erre is nag yon fontos lett volna odafigyelni. 1999ben kormányhatározat szentesítette ezt a most is létező regionális felosztást, amelyet azóta valamennyi kormány, az összes lehetséges eszközzel megerősített. Hogy a régiók mennyire fontosak, abból is láthatjuk, hogy nemcsak az előcsatlakozási alapok PHAREprogramjait kezelték, hanem ennek mintájára épült fel az ISPA vagyis a környezetvédelmi, no meg a SAPARD, vagyis a mezőgazdasági program is. Ez a három pedig jogutódként, a csatlakozás után folytatja majd a nagyságr endekkel jelentősebb strukturális és regionális fejlesztési alapok, a mezőgazdasági orientációs és garanciaalap, illetve a kohéziós alapok adminisztrálását. Külhoni szakemberek bevonásával készült el a regionális térképe Ráadásul úgy, hogy a lakosság szá marányán kívül nem volt más szempont... – Voltak külhoni szakemberek is, és a szempont is szigorúan statisztikai volt. Emellett kiszámoltak még egy megyékre lebontott fejlettségi mutatót is. Ennek alapján, roppant találékonyan, sikerült is kimutatniuk péld ául azt, hogy Kovászna és Szeben megye azonos problémával küszködik. Nagy bajban lehet Szeben megye, ha Kovásznával azonosak a gondjai, vagy – fordítva – Kovászna megyében mehetnek nagyon jól a dolgok, ha Szebennel egy szintre sikerült feltornáznia magát.. . A felosztást végzők elkerültek minden ésszerű szempontot: a környezeti, gazdasági, földrajzi, történelmi, társadalmi és kulturális hagyományokat nem vették figyelembe. A középrégiót elemezve állapítja meg kiadványában, hogy határain belül a „lassú szét fejlődés jelei mutathatóak ki”. Ezek szerint a Kovászna, Hargita, Maros, Szeben, Brassó és Fehér megyéket „kényszerházasságban” tartó 7esben éppen az uniós kohéziós politikával ellentétes irányú folyamat zajlik. Miért nem lehet ezen változtatni? – Senki n em mondta, hogy nem lehet változtatni. Egyébként az említett régióban kimutatható szétfejlődés a többire is jellemző. Általános jelenség, hogy nagyon erős és nagyon gyenge megyék kerültek egy régióba. Brassó és Szeben például gazdaságilag, humán erőforrás és infrastruktúra szempontjából is erős megye. Az uniós fejlesztési alapok lehívásához szükséges önrészt lazán, mellényzsebből kivágja, amíg Kovászna csak nyögvenyelősen. Ennek következtében eleve nehéz eleget tenni az uniós elvárásoknak. A legközelebbi időpont 2009, amikor újra lehetne rajzolni a régiókat. Létrejöhete addig egy életképesebb felosztás? – 2009ben akkor lehetne régióátalakításról beszélni, ha 2006 júniusáig Románia letett volna egy javaslatot. Ennek ellenére is át lehet alakítani a régiók at. Nem igaz, hogy nem lehet, hogy az Unió nem engedi. Románia esetében indokolt is, mert a népességi küszöbértéket két régió is meghaladja... Csupán belpolitikai konszenzus kérdése. Ha létrejönne egy olyan területiközigazgatási felosztás, amely elismer i a Székelyföld önállóságát, tekinthetjüke ezt a területi autonómia magvának? – Sok mindent tekinthetünk a területi önrendelkezés kiindulópontjának: a magyar iskolát és a kétnyelvű helységnévtáblát is. Egy székelyföldi vállalkozó nagyon pontosan foglmazot t: „az autonómia sem fog helyettünk dolgozni”. A régiós felosztás kiindulópont lehet, de nem jelenti föltétlenül a területi autonómiát. Az azonban egyértelmű, hogy nemcsak az autonómiához, a működőképes régióhálozathoz is gazdaságilag, társadalmilag homogé n térségeknek kell összekerülniük. Ebben az esetben egyenlő esélyekkel indulhatnak a regionális versenyben és sokkal nagyobb lehetőség van arra, hogy értelmes és életképes, támogatható projektek születnek. vissza A magyar ok és az autonómia Új Magyar Szó 2007. március 20. Szerző: Bíró Béla Bármennyire is furcsának tűnhet, az autonómia fogalma Magyarország szempontjából fokozatosan fontosabbá válik, mint a határon túli magyarokéból. Bármennyire is furcsának tűnhet, az auto nómia fogalma Magyarország szempontjából fokozatosan fontosabbá válik, mint a határon túli magyarokéból. Annak oka ugyanis, hogy a mai Magyarországon jószerével minden
