Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-16
15 A köztársasági elnök a nemzeti ünnepen e két történelmi egyház helyi vezetőivel találkozott, és részt vett a Partiumi Keresztény Egyetem március 15i ünnepi műsorán, amelyet az újvárosi ref ormátus templomban tartottak. A zsúfolásig telt templomban az imádsággal és kóruszenével egybekötött ünnepségen Tőkés László és Sólyom László is köszöntőt mondott. Tőkés kiemelte, hogy a nemzetet többször is kárhoztatta a "kollektív feledékenység". Ez a "közösségi amnézia" nemrég az anyaországon is elhatalmasodott, és a 2004. december 5i népszavazás eredményéhez vezetett. A köztársasági elnök szakított ezzel a feledékenységgel, segített ismét tudatosítani, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet elideg eníthetetlen része – mondta. Sólyom László köszöntőjében hangsúlyozta, látogatása a magyar nemzet egységét kívánta kifejezni, s azt, hogy Magyarország nem fordított hátat a határon túli magyarságnak. Köszöntő Bukarestből Évek óta hagyomány, hogy a ro mán miniszterelnök üzenetben köszönti a nemzeti napjukat ünneplő romániai magyarokat. Calin PopescuTariceanu azt emelte ki, hogy Románia és Magyarország bebizonyította, ki tudják használni az együttműködésben rejlő lehetőségeket, így az elmúlt évtizedben a román – magyar viszony példaértékűvé vált a térségben. Hangsúlyozta: 1848ban a szabadság eszméje, most a közös célok fogják egységbe a románokat és a magyarokat. "Mint minden év március 15én, nyilvánítsuk ki együtt, románok és magyarok, hogy közös célu nk a harmónia nyitott szellemiségének megerősítése, és közös szándékunk európai jövőnk fölépítése" – szól a román kormányfő üzenete. Gyurcsány Ferenc üzenete Az anyaország minden felelős politikusának első rendű kötelessége tenni azért, hogy a magyar k ül- és nemzetpolitika ne a magyarországi politika megosztottságának exportjáról, hanem a nemzeti összefogás képességének behozataláról szóljon – üzente Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a határon túli magyaroknak március 15. alkalmából. "Az országhatárok egy re inkább összekötnek, és nem elválasztanak minket", közös a felelősség, hogy ne húzzunk újabb lelkipolitikai választóvonalakat magunk közé – hangzik a miniszterelnök üzenete. vissza MH/MTI Nem várhat Esterházy rehabi litálása − A családot ki akarták törölni a nemzet emlékezetéből, de az emlékező nemzetet nem lehet eltörölni Magyar Nemzet • 2007. március 16. (10. oldal) Olvasónktól Mártírhalálának fél évszázados évfordulóján Esterházy János emlékünnepére ilyen sokan m ég sohasem jöttek el. A budapesti Szép utcai emléktáblánál az Esterházy Emlékbizottság, a Rákóczi Szövetség és főleg felvidéki küldöttségek tisztelegtek. A felvidéki politikus azzal, hogy egyedül nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló törvényt, a s zlovák nemzet hosszú távú érdekeit védte. A csehszlovák népbíróság távollétében mégis halálra ítélte, amit életfogytiglani börtönre enyhítettek. Az északmorvaországi Mírov börtönkórházában adta vissza lelkét teremtőjének (1957. III. 8án). Oroszország hiv atalosan rehabilitálta, Csehszlovákia nem, s a két utódállam sem. Hamvainak sorsát máig rejtély fedi. A szónokok mindegyike kitért az elmaradt rehabilitáció ügyére. A koszorúzás után az ünnepség a Magyarok Házában folytatódott. Duka Zólyomi Árpád (MKP), az EP képviselője ünnepi beszédében méltatta a politikusok közötti ritka típust, aki megmutatta, az erkölcs és politika összeegyeztethető. Bejelentette, az Európa Parlament soros ülésén napirend előtti felszólalásában megemlékezik Esterházy Jánosról, hogy ké pviselőtársai figyelmét felhívja személyiségére. Hrubik Béla, a Csemadok országos elnöke párhuzamot vont a jelen és forradalmaink között. Lehetett volna otthon maradni 1848ban vagy 1956ban, Esterházy is vállalhatta volna a bársonyszéket. Mégsem a kényel mes megoldást választotta. Úgy mint neki, nekünk is helyt kell állnunk gumilövedékes korunkban.
