Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-16
14 moldvaiakat. Ennek tudják be, hogy nemrég menesztették Románia "moldvai származású" külügyminiszterét, Mihai Razvan Ungureanut. Bukarest a mintegy négymillió Nyugaton dolgozó románt moldovaiakkal pótolná. Chisinaunak visz ont ez nem tetszik, hiszen Moldovából is sokan elvándoroltak, s ha a még otthon maradt 2,5 millióból egymillió román állampolgárrá válna, és Romániában vállalna munkát, lassan alattvalók nélkül maradna. vissza Új kiegyezés? Népszabadság • Kis Tibor • 2007. március 16. Egyáltalán nem volna az olyan rémséges baj, ha az "elcsatolt területeken" mostanság tényleg szabadabban lehetne ünnepelni március 15ét, mint minálunk, az anyaországban - ahogy ezt Semjén Zsolt állította. A KDNPs politikus által felskiccelt képről akár azt is gondolhatnánk, hogy azzal teljesülne is Petőfi álma, "mert itt van már a Kánaán". De mégsem hihetjük, hogy máris így állna a helyzet. Mert vajon mit érezhettek e kijelentés hallatán azok a felvidéki m agyarok, akik most is annál a pozsonyi Petőfiszobornál ünnepeltek, amelynek karját váltig rendszeresen letörik a szlovák nacionalisták? Vezérük pedig (Jan Slota) Kossuth Lajosban torokmetsző tömeggyilkost lát. Az erdélyi magyarok szintén tudnának történet eket mesélni a "magyar szabadság" helyi állapotairól; és éppenséggel a vajdasági magyarellenes atrocitások sem erősítik különösebben Semjén szavainak hitelét. Egy lényegi dolgot illetően persze tényleg másképpen ünnepeltek most a határon túl, mint idehaz a. Kevésbé rendelték alá ugyanis a pártpolitikának március 15ét. Akár úgy is mondhatjuk: komolyabban, felelősebben emlékeztek meg az 1848as eseményekről. Markó Béla például új kiegyezést szorgalmazott a magyarok között Magyarországon és Romániában. Magát ól értetődőnek vette azt is, hogy a határon túli magyarság számára Európa jelenti a megmaradás, a békés nemzetegyesítés, a határok fokozatos lebontásának esélyét. Ez a gondolat egyébként az uniós térség kiszélesedésével érezhetően teret hódít a Kárpátmede ncében. Ennek ellenére persze előfordulnak még bőven olyanok, akik ezt nem így vélik - a különutas ünneplés, az árpádsávos zászlók lengetése, a magyarországi kormányzati üdvözletek kifütyülése azonban az idén nem tűnt különösebben markáns irányzatnak a hat árokon túl. Összességében segítette e kedvező folyamat előrevitelét Sólyom László erdélyi útja is. E látogatás pár napja még vitákat gerjesztett az anyaországban - egyesek szerint az államfőnek itthon van a helye nagy nemzeti ünnepen. Mások arra gyanakod tak, hogy ez a vizit Tőkés László választási kampányát szolgálhatja. Nem tudni, mi lett volna, ha a látogatás kezdetén nem halasztják őszre a romániai voksolást. Mindenesetre ma megállapítható, hogy a Sólyomút valóban a nemzeti együvé tartozás érzését erő síthette a Kárpátmedencei magyarságban. Igaz, azt viszont talán túlhangsúlyozta az államfő, hogy Magyarország nem közönyös a kisebbségi sorban élők iránt. Ilyen vád kiegyensúlyozottan ítélő magyar közösségekben aligha fogalmazódhat meg olyan anyaországgal szemben, amely a rendszerváltás óta százmilliárdokat áldozott a kisebbségi kultúrára, és az uniós fejlesztési pénzek tetemes hányadát szándékozik elkölteni a határ menti régiók megújítására. Az idei március 15én tulajdonképpen még Strasbourgban is a ha táron túliak adtak mintát európaiságból. Hiszen - túl Tabajdi Csaba diplomáciai ügyességén - az RMDSZ és az MKP európai parlamenti képviselőinek nyilvánvalóan nagy szerepük volt abban, hogy a Fidesz végül rádöbbent: zsákutcába manőverezi magát, ha nem vesz részt a közös megemlékezésen. Merthogy akkor egyedül marad; magát zárja ki a magyar ünneplésből. Jó, hogy az idei március 15én ez is kiderülhetett Strasbourgban. vissza Sólyom: közös szándékunk európai jövőnk felépítése Magyar Hírlap • 2007.03.16. A magyar nemzet egységéről, az anyaország és a határon túli magyarság kapcsolatának fontosságáról beszélt Sólyom László köztársasági elnök tegnap Nagyváradon, amikor Tőkés László református püspökkel találkozott, valamint e szmecserét folytatott Tempfli József katolikus megyés püspökkel.
