Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-16
7 Gyurcsány Ferenc szerint 1848 a kereszténység utáni legjel entősebb esemény volt Magyarországon. „De ami történelmileg felülmúlhatatlan, az nem az utcán történt, hiszen március 15én hajnalban már hajó vitte a terveket Pozsony felé. Ezért március 15e nem az utca forradalma volt, hanem a törvénykezésé” – jelentett e ki. Hozzátette, mai szóval reformoknak mondanánk olyan jelentős változásokat, mint a jobbágyfelszabadítás vagy az örökváltság. Gyurcsány és a közbizalom A miniszterelnök a bizalomról is beszélt. „Létezett közbizalom, ezért van az, hogy ma nem kell megk érdezni, hogy ki volt nagyobb hazafi: Batthyány vagy Petőfi” – mondta. A költő ugyanis pár héttel a márciusi események után szembefordult a kormánnyal és ellenzéki lett. „De mindketten vérüket adták, a hazájukat szolgálták” – jelentette ki Gyurcsány. „A ha za nem én, hanem mi vagyunk – és ez a hazafiság első parancsa” – fejezte be a beszédet, majd a Kossuthnóta refrénjével búcsúzva hozzátette: éljen a magyar szabadság, éljen a haza. A miniszterelnökön kívül a közjogi méltóságok - köztük Sólyom László köztá rsasági elnök - is részt vettek a díszelőadáson. vissza Sólyom a magyarság egységéről egyeztetett FigyelőNet, MTI • 2 007. március 15. A magyar nemzet egységéről, az anyaország és a határon túli magyarság kapcsolatán ak fontosságáról beszélt Sólyom László Nagyváradon a Tőkés László református püspökkel lezajlott találkozóján. Az államfő találkozott Tempfli József katolikus megyéspüspökkel is. A román lapok szerint Sólyom az autonómia mellett érvelt. A köztársasági el nök a nemzeti ünnepen Nagyváradon e két történlemi egyház helyi vezetőivel találkozott. Részt vett a Partiumi Keresztény Egyetem március 15i ünnepi műsorán, amelyet az újvárosi református templomban tartottak. A zsúfolásig telt templomban - ahol az Erdély i Magyar Ifjak kisebb csoportja is megjelent, és tagjai a koronás címeres nemzeti lobogó mellett néhány árpádsávos zászlót is tartottak kezükben - imádsággal és kóruszenével egybekötött ünnepség keretében mind Tőkés László, mind Sólyom László köszöntőt mon dott. A nemzeti egységről beszélt Tőkés Tőkés visszatekintett a magyar nemzet elmúlt évszázadainak történetére, hangoztatva, hogy ezt a nemzetet többször is kárhoztatta a "kollektív feledékenység". Ez a "közösségi amnézia" - mondta - nemrég az anyaország on is elhatalmasodott, és a 2004. december 5i népszavazásba torkollott. Ebből a szempontból értékelte nagyra Sólyom László mostani látogatását, mondván: a köztársasági elnök szakított ezzel a feledékenységgel, segített ismét tudatosítani, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet elidegeníthetetlen része. A püspök felhívta a figyelmet az egységes, egyetemes nemzettudat fontosságára, valamint arra, hogy ma már le kell bontani a nemzetrészeket eddig elválasztó falakat, a jövő felé kell tekinteni. "Bontsuk l e a hazugság és a félelem falát!" - mondta Tőkés László. A magyar nemzet egységét fejezi ki Sólyom látogatása Sólyom László köszöntőjében leszögezte, hogy ez a látogatás a magyar nemzet egységét kívánta kifejezni, azt, hogy Magyarország nem fordított hát at a határon túli magyarságnak. Felidézte négynapos útjának főbb állomásait, külön kiemelve azt, hogy magyar nyelvű iskolákat is végiglátogatott, a Partiumi Egyetemre is eljött. Mint mondta, a magyarság megmaradásának záloga a tanulás, az értelmiség képzés e. Olyan nemzetstratégiára van szükség - tette hozzá - ,amely nem csak gazdasági értelemben integrálja a nemzetet, hanem szellemileg is. Fontosnak nevezte, hogy a különböző országokban élő magyar kisebbségek ne zárkózzanak be, legyenek szellemileg is verse nyképesek a világban. A nemzeti ünnepnek a nemzet egységét kell szolgálnia - szögezte le. Az ünnepség után Sólyom László a Partiumi Keresztény Egyetem Bolyaitermében találkozott az oktatási intézmény vezetőivel.
