Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-14
28 ” Ha M aros megyét nem szám í tjuk, a helyi költségvetési bevételekre vonatkozóan, a két megye nem sokkal haladja meg a moldvai középértékeket. Minthogy a helyi hatóságok ezen saját jövedelmei magukba foglalják a telkek és épületek adóit, a közlekedési eszközök é rt fizetett adót, valamint az illető körzetben dolgozó állampolgárok állóalapjárulékát, ezek tudják a legmegfelelőbb mértékben kifejezni egy régió valódi gazdasági kapacitását. Ezeknek a jövedelmeknek a hiányában a helyi hatóságok vagy nem tudják finansz í r ozni a helyi szolgáltatásokat, vagy a nemzeti költségvetés speciális juttatásaitól függnek, vagyis csak részleges autonómiával rendelkeznek. A személyi jövedelemadó hányadát a Pénzügyminisztérium, 1999től, a pénzügyi egyensúly helyrebillentésére használja : egy törvény által elő í rt megfogalmazás szerint azoknak a megyéknek és településeknek, ahol az egy főre eső adó aránya kisebb, automatikusan nagyobb összegeket utalnak át a központból. A Székelyföld nagymértékben függ ezektől az újraelosztó átutalásoktól, éppen úgy, mint az ország majdnem minden megyéje, kivéve az ábrán bemutatott első hét megye és Bukarest munic í pium. 19962000 között Maros megye Közigazgatási Bizottságának 27 tagja volt, kettő hivatalból, a többit pedig szakmai versenyek alapján neve zték ki. Csak én voltam magyar. A többi 26 román volt. Önnek ez természetesnek tűnik? Én nem mondom, hogy mi okosabbak lennénk a románoknál, de azt hiszi, az erdélyi magyarok 27szer butábbak, mint a románok? A leginkább függő helyzetben lévő megye Harg ita megye, ahol a lakosok egyéni jövedelme 58 euro/lakos, m í g az összjövedelem 181 euro lakosonként. Eszerint Hargita megye, Vrancea, Suveava, Botoşani, Sălaj, Tulcea megyékkel egyetemben, a leginkább támogatott megyék közé tartozik. Amint Sorin Ioniţă kut ató tanulmányából kitűnik: “Ezek szerint, az erőforrások „elvándorlása” innen más területek fele, tulajdonképpen nem más, mint regionalizáló politikai m í tosz”. „ Autonómia nélkül a szászok sorsára jutnánk!” Fodor Imre, a SZNT elnöke és Marosvásárhely vo lt polgármestere meg van győződve róla, hogy autonómia nélkül az erdélyi magyarok a szászok sorsára jutnának. “Az erdélyi magyar lakosság évente körülbelül 30 ezer lakossal lesz kevesebb. Napona megéltük a szászok elvándorlását. Az erdélyi magyarság száma évről évre csökken. Egyre többen mennek el és egyre többeket visznek magukkal. Ezt a folyamatot nem lehet megáll í tani, csak olyan autonómiaformákkal, amelyek seg í tenek abban, hogy identitásunkat megőrizzük”. Mi a Székely Nemzeti Tanács “ A 2003ban lez ajlott RMDSZ kongresszus után az úgynevezett keresztény radikális frakció gyakorlatilag kimaradt a Unióból. Igy alakult meg a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Civil Uniótól különböző civil szervezet, amelyik az RMDSZ alternat í vájaként működ ő politikai ala kulatként k í vánt működni. Mi egyetlen céllal alakultunk meg, azzal, hogy Székelyföldnek autonómiát kérjünk. Célul tűztük ki, hogy demokratikus és törvényes módszerekkel kérjünk autonómiát, mert bárhol Európában csak ott volt sikeres ez a fajta követelés, ahol a közvélemény világosan látta mindazt, amit kértek”, mondja Fodor Imre a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Marosvásárhely volt polgármestere. Nem tudjuk, hogyan működne egy autonómia a Székelyföldön, mert még nem létezett ilyen, pontos í t Smaranda Ena che, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke, de ha Európa más autonómiamodelljeit vesszük alapul, akkor előrevet í thetjük azokat az erőket, melyek ilyen módon felszabadulnak. “ Bármilyen visszatasz í tó a nagyközönség számára a DélTirollal vont párhu zam, ez létezik. Onnan is tömegesen vándoroltak ki a németajkúak, ott is volt bevándorlás, alacsony életsz í nvonal, szegénység és a Rómától való függőségi helyzet, mindaddig, m í g meg nem jelent az az autonómiaforma, amely nem csak azon németajkú csoport sz ámára volt előnyös, amelyik az autonómiát kérte, hanem egy nagyon kis számú közösség, a ladin, valamint az ott élő olaszok számára is. Ami szerintem valóban fontos az az, hogy a döntés joga Rómából Bolzanoba helyződött át”. Ö krök elé a szekeret
