Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-14
23 bokájukat, mivel egy óvatlan mozdulat nyomán bármikor kiszaladhat lábuk alól az ingata g kőtörmelék. Sólyom erdélyi magánlátogatásának második napján, a gyulafehérvári római katolikus papneveldében és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban tett látogatását követően érkezett a Fehér megyei Torockóra. Az államelnököt tájékoztatták a település nemzetközi jelentőségű építészeti együtteséről, az 1996 óta sikeresen működő Europa Nostradíjas torockói értékvédelemről, melyet a Transylvania Trust Alapítvány Budapest V. kerületi önkormányzatának támogatásával és a torockói műemléktulajdonosokkal köz ösen lát el. A falu központját megtöltötték a rá várakozó helybéliek, népviseletbe öltözött lányok. Az elnök az alig egyórás pihenő alatt túrabakancsra és sportosabb öltözetre váltotta a korábbi protokolláris találkozásokhoz dukáló zakót és nyakkendőt, maj d a kormányőrség kíséretében vágott neki a hegynek, több helybéli kíséretében. Az ösvényen kapaszkodó csoport tagjai közül többen nem bírták az iramot, Cseh Áron kolozsvári főkonzul is gyöngyöző homlokkal, kipirosodva kapkodott levegő után, amint megpróbál t lépést tartani az iramot diktáló, imponáló erőnlétről tanúskodó Sólyom Lászlóval. A túrázást megelőzően a köztársasági elnököt a szórványvidéken tett látogatása során diákokkal zsúfolt díszterem fogadta a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. Szőcs Ild ikó igazgató köszöntőbeszédében hangsúlyozta: az elnöki látogatás megerősíti a szórványvidéken élőkben, hogy rájuk is odafigyelnek. „Ez a látogatás is hozzájárul ahhoz, hogy tudatosuljon bennünk: nem vagyunk egyedül” – fogalmazott az igazgatónő, aki az okt atási intézmény történetéről és gondjairól is beszámolt. Szót ejtett az iskola fenntartásának és fejlesztésének nehézségeiről, valamint arról is, hogy – miközben biztosítani kellene az anyanyelvi oktatás lehetőségét – a környékbeli iskolák magyar osztályai lassan megszűnnek. A gyulafehérvári katolikus papneveldét és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot Sólyom László olyan őrtornyoknak nevezte, amelyek a román többségben is őrzik az évszázados alapítók nyomait és hagyományait. A köztársasági elnök fontos nak tartotta hangsúlyozni, hogy megdöbbentette ezen intézmények életereje. „Ezt a kollégiumot is háromszor kellett újjáépíteni történelme során, és most is életerő árad belőle” – fejtegette. Az államelnök szerint nem véletlen, hogy az oktatási intézményeke t látogatja végig, ugyanis a magyarság jövője az iskolákon múlik, valamint azon, hogy tanule elegendő gyerek ezekben az intézményekben. A március 15i ünnepre utalva az államelnök kifejtette: ezt a napot az összmagyarság ünnepének tekinti. Ezzel a látog atással is tudatosítani akarja a határon kívül élőkkel, hogy Magyarország nem fordított hátat nekik. „Előbb a szórványba látogatok, mivel nem elegendő könyvekből vagy előadásokból hallani róla, meg is kell tapasztalni ezt az életet” – magyarázta. Erdély – az ünneplés hiteles helye Többtucatnyi, az előző éjszaka készített kokárdát adott át Sólyom László magyar köztársasági elnöknek és feleségének, Erzsébet asszonynak Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius lelkész tegnap reggel Fehéregyházán. Mivel a küldöttség protokollfelelősei jelezték, hogy valószínűleg kevés kokárdával érkeztek Erdélybe, a vendéglátók a lehető legrövidebb időn belül igyekeztek pótolni a hiányt. A köztársasági elnök előbb a település határában, az Ispánkútnál koszorúzta meg Pet őfi Sándor emlékművét, majd a faluban a segesvári csatában, 1949. július 31én elesettek tiszteletére létrehozott emlékparkban rótta le kegyeletét. A kis helyi múzeumban Szabó József, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke mutatta be a végső csata fon tosabb momentumait. Ezt követően Sólyom László a múzeum emlékkönyvébe írta be gondolatait, majd koszorút helyezett el a forradalomban elpusztult névtelen hősök emlékoszlopánál. A Magyar Köztársaság elnöke tegnap kijelentette, Fehéregyházát tartja a leghite lesebb helyszínnek, ahol a segesvári csatában elesett Petőfi és az 1848as forradalom áldozatai előtt egy magyar államfő fejet hajthat. „Azért jöttem Erdélybe, hogy együtt ünnepeljük március 15ét. Ez egy szimbolikus aktus, amellyel a nemzet egységét szere tném kifejezni. Ezzel szeretnék a magyar alkotmány ama kötelezettségének is eleget tenni, miszerint az anyaország felelősséggel tartozik a határon túli nemzetrészekért” – mondta Sólyom László. Az Aranykódex vonzásában a Batthyaneumban Gyulafehérváron Ta más József római katolikus segédpüspök és Potyó Ferenc általános érseki helynök fogadták a magyar köztársasági elnököt, más egyházi és világi méltóságokkal együtt. Jakubinyi György érseket egy németországi búcsús rendezvényre hívták prédikálni, az egy évve l előre egyeztetett programon pedig nem tudott
