Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-01
27 A Vajdaságban egyébként valamennyi párt – egy kivételével, amely aztán a VMSZbe olvadt be – a történelmi VMDKból vált ki. A nagy törés a VMSZ megalakulásával (1994) következett be az akkor fél évtizedes kisebbségi érdekvédelemben. Kerek tíz évvel ezelőtt pedig létrejött a VMDP. A történelmi VMDK tizennyolc évvel ezelőtti lét rehozásától számíthatjuk a magyar kisebbségi önszerveződést és érdekvédelmet a Vajdaságban. vissza Kárpátaljai osztódás budapesti hátszéllel Magyar Nemzet 2007. március 1. Szerző: Székely Gergely Az első hajszálrepedések a kárpátaljai magyarság összefogásának és egységének megbonthatatlannak tűnő falán a kilencvenes évek közepén jelentek meg – tegyük hozzá nyomban: ott és akkor nehéz lett volna valamiféle politikai indíttatást keresni a szakadás mögött. Igaz, ezt akkor ma guk az érintettek sem tették. A történteket, mármint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) két középszintű szervezete egy részének kiválását, illetve újabb érdekvédelmi és szakmai szervezetek megjelenését elsősorban a személyes ellentétek inspi rálták. Legalábbis látszólag, hiszen a tények ennél sokkal bonyolultabbak. A kiválásokat ugyanis leginkább az ily módon megnyíló pályázati lehetőségek, a magyarországi támogatásokból való részesedés lehetősége inspirálta. Az igazi ellentétek, a tényleges á rokásás viszont azt követően kezdődött meg, amikor az addig csak vegetáló Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (UMDSZ), nyilvánvalóan bizonyos alkuk és egyezségek fejében, az addigi elnök, Tóth Mihály a parlamenti képviselővé választott Gajdos István kezé re játszotta át. Az akkor jelentős politikai befolyással rendelkező Ukrajnai Egyesített Szociáldemokrata Párt színeiben és hatékony támogatásával mandátumhoz jutott Gajdosnak ugyanis mindenképpen szüksége volt egy szervezetre, amelyre támaszkodva a kárpáta ljai magyarság megválasztottjának és képviselőjének szerepében tetszeleghetett. Főképpen Budapestnek, amely nagyvonalúan honorálta produkcióját. A szocialista kormánytól kapott hátszéllel ugyanis az UMDSZ szinte mindenütt háttérbe szorította a KMKSZt. A k övetkezmény pedig közismert: soha korábban nem volt olyan mély és szinte átjárhatatlan szakadék, annyira feloldhatatlannak tűnő ellentét a kárpátaljai magyarság között, mint éppen az utóbbi néhány évben. Az ellentétek elmélyítésében különösen nagy szerepe volt a legutóbbi ominózus elnökválasztásnak, amely nem csupán a régió magyarságát osztotta meg, hanem szinte ledönthetetlen falakat emelt egyegy település közössége, a közvetlen szomszédok, rokonok és régi barátok között, sőt egyes családokon belül is. A tavalyi önkormányzati választásokon – amelyeken a régió magyarsága messze lehetőségei alatt szerepelt – már csak az ellentétek megléte csúcsosodott ki. vissza Nem foglalkozik a kivándorlással a módosított RMDSZprogram Er dély.ma [ 20070301 - 07:36:47 ] Forrás: Farcádi Botond, Krónika „Az RMDSZ programjának módosítását egyrészt Románia európai uniós csatlakozása indokolja, másrészt pedig az, hogy a szövetség számos célkitűzése megvalósult az elmúlt időszakban” – jelen tette ki Kötő József. Az RMDSZ programmódosító bizottságának elnöke a Krónikának beszámolt azokról a főbb változtatásokról, amelyeket a szövetség hétvégi kongresszusán fogadnak majd el. A módosított program az RMDSZ hármas elkötelezettségét fogalmazza me g, amely abból ered, hogy a romániai magyarság az ország állampolgárainak közösségébe tartozik, nyelve, kultúrája és hagyományai a magyar nemzethez kötik, ugyanakkor pedig az Európai Uniót alkotó népek közé is bekerült. Ennek megfelelően az RMDSZ módosít ott programja változatlanul célként fogalmazza meg a romániai magyarság érdekképviseletét, ugyanakkor azonban az uniós struktúrákban való jelenlétet is fontosnak tartja. A programban a szövetség külön fejezetet szentel ennek a témának Jelenlétünk az Európa i Unióban címmel, amelyben rögzítik az erdélyi magyarság csatlakozás utáni stratégiájának főbb elemeit. Az RMDSZ módosított programja leszögezi a személyi elvű autonómia alapján működő Kulturális Autonómia Tanács hatáskörét, amely főként az oktatási, művel ődési ügyekre terjed majd ki. A közoktatás területén a szövetség a kistérségi iskolahálózat rendszerének a kiépítését tűzte ki célul. Ezzel azt akarják elkerülni, hogy a decentralizált oktatási rendszer keretében esetleg megvalósuló iskolaösszevonások n e vezessenek az anyanyelven tanuló diákok létszámának csökkenéséhez, és egyetlen magyar gyerek se kényszerüljön más nyelvű iskolába iratkozni. A felsőfokú oktatást illetően az RMDSZ továbbra is ragaszkodik az
