Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-13
28 feltételek javítását pedig hagyományos folyamszabályozási módszerek alkalmazásával képzelik el a hazai szakemberek. Kártérítést fizetnek az olaszoknak? Északi szomszédunk újabb jogsértést követett el, mikor egy évvel ezelőtt a bősi erőműrendsze rben társtulajdonos magyar partnere engedélye nélkül a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat ötven évre bérbe adta a bősi erőművet a Szlovák Villamos Művek 66 százalékos tulajdonrészét bíró energetikai társaságnak, az olasz Enelnek – állítják szakértők. Egyes s zlovák vezetők egyébként ma már igyekeznek is semmissé tenni az olasz társasággal kötött megállapodást. Hozzáértők úgy látják: az egyezség felbontására kínálkoznának jogi lehetőségek, ám elképzelhető, hogy Szlovákiának az üzlet felmondása miatt kártérítést kell majd fizetnie olasz üzletfelének. vissza Az elnök és szerepe Népszava 2007. március 13. Szerző: Dési János Egészen biztos vagyok benne, hogy a jó szándék vezette a köztársasági elnököt, amikor úgy döntött, szakítva az eddigi hagyományokkal, a nemzeti ünnep nagy részét külföldön tölti. Ámde, mint tudjuk, a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Ne is azt vegyük ellenérvként, hogy Sólyom László nem is olyan nagyon régen járt Erdélyben – mert miért ne mehetn e oda akár havonta is. És a határon túli magyarok is megérdemlik azt, hogy rendszeresen találkozzanak a köztársasági elnökkel. Tőkés Lászlóra is biztosan ráfér a szolidaritás kinyilvánítása. A köztársasági elnöki tisztséget szokás "gyöngének” jellemezni, tény, hogy túl sok lehetőséget a gyakorlatban nem ad ahhoz, hogy közvetlenül beavatkozhasson a napi politikába betöltője. Ám éppen ezért különösen fontosak a gesztusok, amiket tesz, mert a gesztusok esetünkben sokszor maguk jelentik az elnöki állásfoglalás t, az elnöki üzenetet. Azét a politikai szereplőét, aki megteheti – mi több, nem is tehet mást – , hogy a napi népszerűséget hajszoló viták felett álljon. Így szava sokszor lehetne hitelesebb. Ám most például – ebben a felettébb zaklatott hangulatú világba n – kétségtelenül utat nyit egy olyan értelmezésnek is, hogy azért megy inkább külföldre, mert nem hajlandó együtt ünnepelni Gyurcsány Ferenccel. Elfogadom, hogy ez nyilván nem igaz – bár itt jegyezzük meg, hogy október 23án sem ment el a forradalom emlék művének avatására. Oda, ahol megjelent a kormányfő. Kétségtelen, veszélyre hivatkozott. Bár ez a veszély például az idős Kosáry Domokost sem ijesztette el, de mindegy. Ennek ellenére továbbra is tegyük fel, hogy Sólyom nem "jelzésértékűen” marad távol – e z esetben viszont sajnos azt kell mondanunk, hogy nem képes egészen pontosan felmérni, miként működik a köztársasági elnöki intézmény, mi mindenre kell egy ilyen poszt betöltőjének figyelni. Természetesen nem azt állítom, ó dehogy, hogy szeretett elnökünk gyáva (október 23.) és politikai analfabéta (március 15.), de azért ismerjük el, óvatosabbnak kellene lennie, mert egy ilyen olvasata is létezik a történetnek. Sok a rosszindulatú ember ám. No meg egy olyan magyarázat is lehet, hogy tényleg a Fidesz polit ikáját segítendő nem kíván ott lenni az állami zászló felvonásakor. Valószínűleg ezt sem tiltja semmilyen tételes paragrafus. Csak éppen azt igazolná, hogy a köztársasági elnök (ahogy egy időben a nemzeti bank elnöke vagy a rádió elnöke, esetleg a legfőbb ügyész) sem képes felmérni, mi is az ő valódi feladata. És ez is elég szomorú megoldása lenne a történteknek. vissza Ünnep Erdélyben Magyar Nemzet 2007. március 13 . Szerző: Pataky István Nem akarják érteni, vagy képtele nek megérteni? Alattomos politikai taktikáról van szó csupán, vagy a kádári örökség okozta őszinte értetlenség megnyilvánulásának lehetünk tanúi? Ezek a kérdések vetődnek fel az emberben
