Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-13
23 Negyvenöt nevet tartalmazó EPképviselőjelöltlistá ját nyújtja be ma a bukaresti Központi Választási Irodához az RMDSZ. Negyvenöt nevet tartalmazó EPképviselőjelöltlistáját nyújtja be ma a bukaresti Központi Választási Irodához az RMDSZ. „Sikeresnek tekintem az aláírásgyűjtést, hiszen a beérkezett, tete mes mennyiségű választói felhatalmazás azt bizonyítja, az erdélyi magyarság kiáll az RMDSZ mellett, továbbra is szüksége van a munkájára” – mondta el lapunknak Kelemen Hunor kampányfőnök. Szerinte azonban még ennél is fontosabb, hogy a beérkezett aláíráso k azt is bizonyítják: az európai parlamenti képviselettel, érdekeinek védelmével is az RMDSZ jelöltjeit bízza meg a magyarság. Kelemen úgy értékelte, a Szövetség számára megfelelőbb lett volna az eredeti, május 13i időpont, de az RMDSZ tiszteletben tartja és elfogadja a miniszterelnöknek a választások elhalasztásról szóló döntését. A mai eseményen Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vesz Borbély László miniszter, Frunda György szenátor, Kelemen Hunor, valamint több, a központi döntéshozásban részt ve vő RMDSZes tisztségviselő. Az EPjelöltlista első három helyezettje – Nagy Zsolt, Winkler Gyula és Korodi Attila – jelenlétében benyújtják a területi szervezetek által összegyűjtött aláírásíveket is. vissza Erdélybe „men ekült” a magyar államfő? - Közjogi vitát váltott ki Sólyom László romániai magánlátogatása Új Magyar Szó 2007. március 13. Nem politikai okból, hanem erdélyi útja miatt nem lesz jelen az államfő a március 15i Kossuth téri zászlófelvonáson - mondta Kumin Ferenc. A magyar államfő nem politikai okból marad távol a március 15i zászlófelvonástól – közölte Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal Stratégiai és Kommunikációs Főosztályának vezetője tegnap, miután többen kifogásolták, hogy Sólyom László nem lesz jelen március 15én délelőtt a Kossuth téren. Nem politikai okból, hanem erdélyi útja miatt nem lesz jelen az államfő a március 15i Kossuth téri zászlófelvonáson - mondta Kumin Ferenc. A főosztályvezető hangsúlyozta: „a március 15i zászlófelvonás, illetve a díszzászlóalj megtekintése az államfő személyéhez kötődő protokolláris cselekmény, és az elnöki hivatal álláspontja szerint ezt az aktust nem feltétlenül kell helyettesíteni“. Kumin Ferenc emlékeztetett arra: Sólyom László köztársasági elnök márc ius 12e és 15e között nem hivatalos magánlátogatásra utazik Erdélybe. A főosztályvezető hozzátette, Sólyom László ünnepi beszédét a Kolozsvári Magyar Operában március 14én este mondja el, melyet a Duna Televízió élőben fog közvetíteni. Elmondta azt is, az államfő március 15én délelőtt Nagyváradon kezdi a napot, majd onnan érkezik Budapestre, ahol március 15e alkalmából állami kitüntetéseket ad át a Parlamentben, közjogi méltóságok társaságában. Csütörtökön este pedig a köztársasági elnök ott lesz a Mű vészetek Palotájában zajló ünnepségen is - jegyezte meg. A szóvivő kiemelte: Sólyom László a március 15i budapesti ünnepségek nagyobbik részén már ott lesz. Emlékeztetett arra is, hogy az 184849es szabadságharc számos helyszíne Romániában, Erdélyben ta lálható, valamint a határon túli magyarság jelentős része is ott él. Románia ebben az évben vált az Európai Unió tagjává, így egy közösségben ünnepelhetünk az ott élőkkel – mondta. Az államfő távolléte kapcsán Kumin Ferenc leszögezte: az elnököt akkor kell helyettesíteni, ha jogi - és nem protokolláris - hatásköre gyakorlásában tartósan akadályoztatva van, például ha beteg. A gyakorlat szerint március 15én a Kossuth téren katonai tiszteletadás mellett, a legfőbb közjogi méltóságok jelenlétében vonják fel a Magyar Köztársaság lobogóját. A zászlófelvonás előtt a köztársasági elnök ad engedélyt az ünnepség megkezdésére és a nemzeti lobogó felvonására. Az államfő, a házelnök és a miniszterelnök protokollosztálya között némi zavart okozott, hogy ki helyettesíts e a köztársasági elnököt a zászlófelvonáson. Az elnöki hivatal a miniszterelnököt kérte fel, hogy vállalja Sólyom László helyettesítését, holott az Alkotmány szerint az államfő átmeneti akadályoztatása esetén a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés e lnöke gyakorolja.
